Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A helyi önkormányzat tulajdonában lévő sárvári gyógyfürdőben csupán az idén több száz millió forintot fordítanak különböző beruházások megvalósítására. Koós Melinda, a gyógyfürdő marketingigazgatója elmondta, a növekvő konkurencia mellett csak azok tudnak talpon maradni, akik folyamatosan fejlesztenek. Ráadásul csak így lehet eleget tenni az egyre szigorúbb előírásoknak is. Idén egy újabb, 720 négyzetméteres medence és játszótér készült Sárváron, a különböző wellness-szolgáltatások száma pedig immár meghaladja a félszázat. A marketingigazgató hozzátette, a mintegy hetven százalékban hazai, harminc százalékban pedig külföldiek által látogatott létesítmény tavaly veszteséges évet zárt, ám idén az új vezetés egy sor szolgáltatással, illetve a költségek csökkentésével igyekszik nyereségessé tenni a működést. Többek között racionalizálják az energiafelhasználást, s számos más technikai megoldással, illetve belső szervezéssel csökkentik a költségeket. Koós szerint a rentábilis működés nagyon fontos, ám egy önkormányzati tulajdonban lévő fürdőnél azt is figyelembe kell venni, hogy az összességében mit hoz az adott településnek. A sárvári gyógyfürdő a térségben működő szállodák, szobakiadók, kereskedők százai számára biztosít a korábbiaknál nagyobb bevételt, s ebből a helyhatóság, általa pedig az egész lakosság profitál.
A tb-finanszírozás jó ideje már a különböző kezelések önköltségét sem fedezi. Ezért Sárváron is kénytelenek voltak a 350 forintos térítési vagy hozzájárulási díjat bevezetni, ami érzékelhetően csökkentette a vendégszámot. Sárváron nagyon bíznak abban, hogy az uniós tagállamokban idővel kialakul egy egységes finanszírozási rendszer, s akkor versenyképesek lehetnek a hazai gyógyfürdők szolgáltatásai.
Nem mindenütt sikertörténet azonban a fürdőépítés. A nagybajomi önkormányzat néhány éve, a helyi gyógyvíz feltárása után egy vállalkozóval vágott bele a fürdőépítésbe. A többmilliárdos programot javarészt hitelből finanszírozták. Rövid működés után a fürdőt bezárták, a beruházó cég ellen pedig felszámolási eljárás kezdődött. A nagybajomi fürdőfejlesztésbe még a finanszírozó takarékszövetkezet is "beleremegett". A Vas megyei Szelestén tavaly októberben már másodszor zárták be a magántulajdonban lévő gyógyfürdőt, jóllehet a komplexum nyaranta a családias hangulatot kedvelő külföldiek körében is népszerű volt. A helyhatóság egyik vezető beosztású tisztviselője úgy fogalmaz: illúzió, hogy bármelyik gyógyfürdő önmagában nyereséges lehet, nem beszélve azokról, amelyek csak tavasztól őszig működnek. Szelestén is tervbe vették egy 130 ágyas szálloda építését, sőt annak már a látványtervei is elkészültek, ám a környezetvédelmi hatóság megvétózta a beruházást, miután a faluban nincs csatornahálózat.
A szintén családias hangulatú Mesteriben az utóbbi időben a csökkenő vendégszám okozza a legnagyobb gondot. Elsősorban Németországból érkeztek (a korábbiaknál kevesebben) a helyi önkormányzat, a büki gyógyfürdő, valamint a Savaria Tourist tulajdonosi körébe tartozó fürdőbe. A korábbi 30 ezer körüli vendégszám mára 20-22 ezerre csökkent. Ennek az egyik oka az alig néhány kilométerre lévő, rendkívül színvonalas celldömölki fürdő megnyitása - Sárvár sincs sokkal messzebb -, a másik ok pedig a fejlesztési források hiánya. A közelmúltban egy vállalkozó ugyan megvásárolta a fürdő melletti területet, ahol más befektetők bevonásával szanatóriumot és szállodát kíván építeni, ám ez még csak terv. Nehezíti helyzetüket, hogy Mesteriben is csak jó időben lehet fürödni.
