Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarországon végre kell hajtani az egészségügyi reformot - állapította meg a Gazdasági és Együttműködési Fejlesztési Szervezet (OECD). A tanács a párizsi székhelyű nemzetközi szervezetnek a magyar gazdasági teljesítményről szóló általános jelentésében érkezett, amelyben rávilágítottak arra, hogy csökkenteni kell a költségvetési deficitet, és véghez kell vinni a reformterveket. A jelentés emlékeztetett rá, hogy 2006-ban Magyarországon volt a legnagyobb a költségvetési deficit az EU-n belül, 2007-ben pedig itt volt a leglassúbb, alig 1,3 százalékos a gazdasági növekedés.
Az OECD azt javasolja, hogy a fiskális konszolidáció egyre növekvő igénye miatt az egészségügyi rendszer változtatásainak inkább a hatékonyságnyereségből, mint a kiadások növeléséből kellene származniuk. Az OECD arra is felhívta a figyelmet, hogy a kedvezőtlen egészségügyi mutatók ok-okozati összefüggésbe hozhatók az egészségügyi rendszer elégtelen teljesítményével.
Az OECD elemzésének és a deficitcsökkentés egyre növekvő igényének a hatására a Business Monitor International (BMI) felülvizsgálta az egészségügyi kiadásokra irányuló becslését az előrejelzési periódusban, és a növekedés lassulását jelezte előre.
A magyar kormány 2007 januárjában jelentette be az egészségügyi rendszer megreformálására irányuló terveit, de mind a kormánykoalíción belül, mind az általános közvélekedésben jelentős ellenállásba ütközött. 2008 márciusában a kormányzó szocialista párt komoly vereséget szenvedett, amikor az ellenzéki Fidesz által szervezett népszavazáson a szavazók túlnyomó többsége az egészségügyi díjak és az egyetemi tandíj eltörlése mellett foglalt állást.
Az elemzésben kiemelik azt is, hogy az egészségügyi rendszer bizonyos részeinek privatizációját illetően eltérőek az elképzelések. Emlékeztetnek arra, hogy Horváth Ágnes egészségügyi minisztert elbocsátották hivatalából, miután elfogadtatott egy olyan törvényjavaslatot, amely engedélyezte volna a magáncégeknek, hogy kisebbségi tulajdonrészt vásároljanak az állami egészségbiztosítókban. A szakemberek mindezek ellenére megállapítják azt is, hogy Magyarország haladást ért el az egészségügyi kiadások leszorítása terén. A gyógyszer-gazdaságossági törvény, amely megköveteli a gyártóktól, hogy a támogatásban részesülő termékeik esetében a termelői árra eső támogatás éves összegének 12 százalékát adóként fizessék be, 17 százalékos csökkenést eredményezett a visszatérített gyógyszerek költségei terén. A politikai viták azonban rontják a reform kilátásait: a BMI megkérdőjelezi, hogy Magyarország a kiadások növelése nélkül emelni tudja az ellátás színvonalát, valamint azt, hogy a befektetők hosszú távú terveket alakíthatnak ki a jelenlegi szituációban.
