Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Dohányzók, túlsúlyosak, cukorbetegek, sportolók, menedzserek az átlagosnál nagyobb eséllyel kapnak szívinfarktust. Ám azok sincsenek biztonságban, akik nem tartoznak a közismert rizikócsoportokba, csak éppen genetikailag hajlamosak az érelzáródásra, vagy olyan készítményt, illetve élelmiszert fogyasztanak, amely növeli az infarktus kockázatát.
A dohányzás és a szívinfarktus összefüggését igen látványosan igazolták olasz kutatók. A szakemberek a római nyilvános helyeken bevezetett dohányzási tilalmat követően vizsgálódtak. A tapasztalatok magukat a szakembereket is megdöbbentették. Kiderült, hogy a 35-64 év közötti korosztályban 11 százalékkal csökkent a szívinfarktusok száma a tilalom bevezetése előtti időszakhoz képest. A 65-74 év közöttiek körében is nyolcszázalékos csökkenést mértek. A vizsgálat olyan római lakosokra terjedt ki, akik szívroham következtében kerültek kórházba vagy haltak meg. A római egészségügyi hatóság (ASL) megbízásából Giulia Cesaroni és csapata által készített tanulmány az American Heart Association Circulation című szakmai folyóiratában jelent meg. A tanulmány szerint a dohányzási tilalomnak a nem dohányzók is haszonélvezői, akik a tiltás nélkül munkahelyükön és magánéletükben egyaránt ki voltak téve annak, hogy akaratukon kívül dohányosokkal együtt füstöljenek.
Miközben a cigaretta káros mivolta mindenki előtt ismert, azt csak kevesen tudják, hogy olyan ártalmatlannak tűnő időtöltés, mint a televíziózás, szintén jelentős veszélyforrás lehet. Kiderült ugyanis, hogy a televízióban vetített futballközvetítések veszélyeztetik a szívbetegségre hajlamos embereket. Az ilyenkor fellépő stressz ugyanis fokozott infarktuskockázatot jelent az arra érzékenyeknek.
A futballmérkőzések közvetítésekor kialakuló izgalmi állapot szívritmuszavarokat vagy akár szívinfarktust is kiválthat - állapították meg a müncheni egyetem orvosai. A kutatók azután jutottak erre a következtetésre, hogy kiértékelték a térség 24 sürgősségi orvosi szolgáltatójánál rögzített, 2006. évi focivébé alatti beavatkozások adatait. A statisztikai eredmények szerint ebben az időszakban lényegesen magasabb volt az infarktus, illetve a ritmuszavar kockázata a betegeknél. Hasonló jelenséggel kell számolni az akciófilmek és a krimik esetében is - állítják a szakemberek.
Nem csupán a sportversenyek aktív figyelemmel kísérése lehet veszélyes, hanem maga a sportolás is.
A legnagyobb kockázatnak az úgynevezett egyéni sportok művelői vannak kitéve, a csapatjátékosokat - úgy tűnik - kevésbé fenyegeti a gyilkos kór. A sportolók közül a rizikócsoportba kerültek a kerékpárosok és a futballisták. Egyelőre a kutatók előtt sem ismert, hogy miért pont őket veszélyezteti a hirtelen szívhalál, de az tény, hogy közülük számottevően többen kapnak infarktust.
A sportorvosok előtt régóta ismert viszont, hogy az élsportot hosszú idő után abbahagyók megbetegedési esélyei megsokszorozódnak. Ezt elsősorban olyan élettani változásokkal magyarázzák, amelyek a folyamatos és rendszeres tréning következtében alakultak ki. A sport hirtelen abbahagyása ezeket a folyamatokat kedvezőtlen irányban módosítja. Ráadásul az élsportolók zöme rendszeresen szed olyan táplálékkiegészítőt, vitamint vagy egyéb készítményeket, amelyek fokozzák a teljesítményt, ám doppingszernek mégsem minősülnek. Ezek rövid távon javítják a kondíciót, hosszú távon azonban súlyos károkat okozhatnak a szervezetben.
Azok a nők is veszélyben vannak, akik a változókorral együtt járó csontritkulás ellen akarnak védekezni. Nemrégiben kiderült, hogy infarktust okozhat a kalciumpótlás. Az összefüggésre az új-zélandi egészségkutató intézet munkatársai hívták fel a figyelmet. Kiderült, hogy akik naponta 1000 milligramm kalciumot vettek be, öt éven belül másfélszer nagyobb eséllyel kaptak szívrohamot, mint azok, akik másként védekeztek.
