Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az emberiség története egyszersmind a járványok története is. Ezek a lakosságot tizedelő fertőző betegségek alaposan befolyásolták a történelmet - eldöntve akár csaták, szabadságharcok végkimenetelét.
Az orvostudomány fejlődésével egyre ismertebbé váltak a kórokozók tulajdonságai, a terjedésük sajátosságai, feltérképezték a megelőzés, a kezelés módszereit és ma már úrrá tudnak lenni a nagy járványokon. Vannak ugyan még makacs kórokozók, higiénésen elmaradott területek, új kórokozók, ezért cseppet sem lankadhat a figyelem. Mindezek ellenére ki lehet jelenteni: általában csökken a fertőző betegségek jelentősége, a halálozásban betöltött szerepe - állítja Bujdosó László, a nemzeti pandémiabizottság elnöke.
A korábbi országos tiszti főorvos rámutatott: évezredes történelmével, a mai napig évről évre megjelenő járványaival, évszázadonként két-három, az egész emberiséget érintő világjárványaival az influenza vírusa dacol a tudománnyal. A kórokozók alkalmazkodnak, folyamatosan változnak, vagyis mindent megtesznek a fennmaradásuk érdekében.
Ugyanakkor érdemes tudni, hogy a vírus az élő szervezeten kívül nem mutat életjelenséget, nem képes szaporodni. Fennmaradásához tehát élő, osztódó sejtekre van szüksége, amelyekben sokszorosítja, újratermelteti magát. Be kell jutnia, a saját előállítására kell áthangolni a gazdasejt kapacitását, majd kijutva új, fogékony szervezetbe kerülve cirkulálni, örökösen fenntartva magát úgy, hogy mindeközben sokáig ellenáll a gazda összes védelmi mechanizmusának. Ez a vírus mindezen eszköznek birtokában van, egyik legnagyobb fegyvere a változékonyság. A kismértékű változások megállás nélkül zajlanak benne, talán a sodródás a legjobb kifejezés arra, ami történik és aminek következményeként a szezonális járványok sanyargathatják az embereket.
A nagyobb, ugrásszerű változások olyan új influenzavírust eredményeznek, amellyel az emberiség még nem találkozott, nem alakult ki vele szemben védettség, gyorsan elterjedhet és több kontinensen - vagy az egész világon akár - emberek milliárdjait betegítheti meg, több millió, akár tízmillió halálesetet is okozva. Az új vírus úgy jöhet létre, hogy az alapvetően madarak közt cirkuláló, de már az emlősökhöz is adaptálódott madárinfluenza-vírus (a közismert H5N1) egy emlős sejtjeiben összetalálkozik egy szezonális járványt okozni képes humáninfluenza-vírussal. A találkozás során úgy kombinálódnak a gének és az általuk kódolt tulajdonságok, hogy az eredmény egy, az emberek között járványosan, influenza formájában terjedő új kórokozó - magyarázza a szakértő.
A pandémia (világjárvány) valódi katasztrófa, amikor nagyon sok a beteg, sok a szövődmény, ugrásszerűen megnő a gyógyszerfogyasztás, az egészségügyi ellátás kapacitásai kimerülnek és az ellátás költségei is égbe szöknek. Ugyanakkor jelentősen csökken a termelés, az idegenforgalom és közlekedés, bezárnak az iskolák, nehezebbé válik a társadalom működése.
A vírus néhány hónap alatt végigszáguldhat a világon, elérhet mindent és mindenkit. Amikor elindul, már késő lehet kezdeni a felkészülést, a vírus tulajdonságainak vizsgálatát. Bujdosó László úgy fogalmazott: "a vírussal együtt indulva vesztésre vagyunk ítélve". Előre kell tehát készülni egy esetleges világjárványra.
Magyarország az elsők között kezdte meg a felkészülést és vette számba a rendelkezésre álló eszközöket, kormányszintre emelve a tervezés irányítását. A magyarországi védekezés legfontosabb alapeleme a védőoltás. A világ élvonalában állunk azon a téren, miszerint vad vírusból is hatékony oltóanyagot tudunk előállítani. A hazai üzemben gyorsan, nagy mennyiségben tudnak hatékony oltóanyagot előállítani, jelenleg harmad-negyed annyi idő alatt, mint a világban átlagosan.
A bizottság elnöke szerint azonban továbbra is kérdés, hogy lesz-e majd néhány hónapunk arra, hogy hozzájussanak a vakcinagyártók a vad vírushoz, majd megkezdődjön a lakosság tömeges beoltása és még 10 nap, hogy a védettség kialakuljon. Bujdosó László szerint nem biztos, ezért - mint mondta - kell, hogy legyen a tarsolyunkban más védekezési módszer is.
Már ma is jelentős készletek állnak rendelkezésre úgynevezett preventív gyógyszerekből. Szükség lehet még a készletek kiegészítésére, a vírus gyógyszerérzékenységének változása miatt esetleg más hatóanyagú készítmények beszerzésére.
A két fő védelmi eszköz mellett több egyéb módszer is segítségül szolgálhat. Ezek között említette a különféle maszkokat, amelyek csökkenthetik a cseppfertőzés útján bejutó vírusok számát, valamint a korlátozó intézkedéseket. Ez utóbbiba sorolta a határvédelmet, a tömegrendezvények tiltását, iskolai szünet elrendelését és a lázas betegek repülőtereken, pályaudvarokon való kiszűrését. Mindemellett igen fontos a lakosság folyamatos tájékoztatása, az egészségügy felkészítése a védőnőktől a háziorvoson, gyógyszerészen át a kórházakig.
Az elnök megjegyezte: a különböző módszereket előre tervezetten, koordináltan alkalmazva sem biztos, hogy eredményes lehet a védekezés, ha nem gondolunk a legkülönfélébb - a lakosság ellátásában is közreműködő - cégek, üzemek működőképességéről: az energia- és üzemanyag-ellátásban ugyanúgy, mint az élelmiszer-előállításban, közlekedésben, személyszállításban vagy a szolgáltatói szférában. Fontos, hogy ők is elkészítsék saját terveiket, amelyekben kitérnek a felkészülés és védelem eszközeire, akár saját készletek tárolására is. Ha pedig mindent megtettünk, valamelyest nyugodtabban várhatjuk a pandémiát - tette hozzá Bujdosó László.
Szigeti Ildikó
