Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a depresszió a harmadik legtöbb kárt okozó betegség, amely - többek között jellegéből adódóan - világszerte aluldiagnosztizált. Óvatos becslések szerint Magyarországon is százezrekre tehető azoknak a családoknak a száma, amelyeknek szembesülniük kell a depresszióval.
Az ijesztő adatok ellenére a lelkibetegség-csoporttal sem a Medgyessy-kormány egészségügyet érintő 21 lépés programja, sem a jelenlegi kabinet nem foglalkozik. Rácz Jenő korábban úgy nyilatkozott: a száz lépés csak szimbolikus, meg kell találni a százegyedik lépést. És ez, a 101. lépés lesz a depresszió.
Egy nemrégiben rendezett szakmai konferencián elhangzott: a depresszió és a többi súlyos lelki betegség kezdeti tüneteinek felismerése még ma is komoly problémát jelent a háziorvosok számára. Egyebek mellett a szorongást is csak az esetek 23 százalékában ismerik fel.
A depresszió a keresőképtelenséget is súlyosan érinti, hiszen két hét alatt nem gyógyítható meg. Noha az egészségügyi kormányzatok egyike sem foglalkozott kiemelten ezzel a területtel, a depresszió az a betegség, amellyel a leghosszabb ideig esnek ki a munkából a gazdaságilag vezető országokban. Felmérések igazolják, hogy a tíz leggyakoribb rokkantsági ok között nyolc pszichiátriai kórképpel függ össze.
A nemzetközi kutatások arról tanúskodnak, hogy a depressziós betegek 10-15 százaléka öngyilkosságot követ el, és átlagosan öt év alatt csak 33 százaléka gyógyul meg tünetmentesen. A visszatérő betegek aránya 55 százalékos, míg 12 százalékra tehető a krónikus depresszióban szenvedők aránya.
Skultéty László, a GKI-EKI Egészségügykutató Intézet igazgatója előadásában arról beszélt, hogy statisztikáik és felméréseik szerint világszerte 150 millióan szenvednek depresszióban; a 15-59 éves keresőképes lakosság korlátozott munkavégzésért felelős második legjelentősebb ok a depresszió.
A depresszió ellátásának költséghatékonysági vizsgálatai alapján rámutatott, hogy hazánkban a betegség kezelésére használt antidepresszánsok forgalma jelentősen, legalább 70 százalékkal nőtt, így évente mintegy 13 milliárd forintot költünk ilyen típusú készítményekre.
A GKI számításai szerint az OEP-nek évente több mint 23 milliárd forintjába kerül a depresszió kezelése. Emellett 45 milliárd forint terheli a nemzetgazdaságot a betegség következtében kieső munkanapok miatt. Ennek következményeként évente mintegy 88 milliárd forintos gazdasági terhet jelent a depresszió kezelése. Ha ehhez még hozzávesszük a lakosságra háruló, a betegséghez fűződő egyéb (például ápolási) költségeket, ez a szám elérheti az évi 130 milliárd forintot.
