Egyelőre nem látható teljes mértékben az egészségügyi reform hatása a kábítószerügyre, a vizitdíj-szabályozás azonban jelenlegi formájában kedvezőtlen a kábítószer-fogyasztók számára – ebben egyetértenek a NAPI Gazdaság által megkérdezett civil és kormányzati szereplők. Az ágyszám-racionalizáció nem érintette kedvezőtlenül a szenvedélybetegek rehabilitációs ellátását, az egészségügyi törvény végrehajtását szabályozó jelenlegi módosítások pedig vélhetőleg kiterjednek a szenvedélybetegekre is és módosítják a vizitdíj fizetésének szabályait – mondta lapunknak Hontvári Katalin, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) sajtóreferense (a kábítószerügy 2006. július elseje óta tartozik e tárca hatáskörébe). A vizitdíjfizetés egzisztenciális nehézséget jelenthet – mondta ugyanerről Sárosi Péter, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) drogügyi szakértője. Továbbá nyitott kérdés az is, hogyan érinti a szenvedélybetegeket, illetve azok „halmozottan deviáns életvezetésű” csoportját a biztosítási jogviszony folyamatban lévő felülvizsgálása.
A drogügy érezhetően háttérbe szorult az utóbbi években. A területnek immár önálló államtitkára sincs, a legmagasabb szintű vezető az SZMM osztályvezetője. A témával foglalkozó két fő testület a kábítószerügyi koordinációs bizottság, amelyben számos tárca képviselője mellett négy civil képviselő is jelen van, valamint a parlament kábítószerügyi bizottsága. A kábítószerügyre fordított összegek felhasználása ugyanakkor alapvetően már a minisztériumok saját hatáskörében eldől – tette hozzá Sárosi, aki az említett négy civil egyike. Az SZMM-nek kábítószerügyre az idén 1,125 milliárd forint áll a rendelkezésére – elsősorban a nemzeti stratégiában foglalt célok megvalósítására –, ebből 730 millió iskolai és iskolán kívüli prevenciós tevékenységekre, ártalomcsökkentő-alacsony küszöbű szolgáltatások finanszírozására, kutatások és képzések lebonyolítására. Egy 2006-os jelentés szerint a kábítószerrel kapcsolatos költségvetési kiadások éves összege 9,6–10,7 milliárd forint. Közelebbről vizsgálva, a büntető igazságszolgáltatással kapcsolatos kiadások mintegy 8 milliárdot tesznek ki, míg a fennmaradó nagyjából 2 milliárd megy csak egészségügyi és szociális feladatokra.
A kábítószerüggyel kapcsolatos, meglehetősen általános célokat – mint például a prevenciós programok támogatását – megfogalmazó nemzeti stratégiát 2000-ben dolgozta ki az akkori Ifjúsági és Sportminisztérium, és 2009 végéig van érvényben. Az SZMM tájékoztatása szerint ezt 2004-ben felülvizsgálta a holland külügyminisztérium által biztosított speciális finanszírozási konstrukció (MATRA projekt) keretében a hollandiai Trimbos intézet. Jelenleg előkészítés alatt áll egy kormányhatározat, amely gyakorlatilag a stratégia megvalósításának akcióterve lesz, az új stratégia megalkotását pedig 2009 második félévére irányozza elő – ezek részleteiről azonban a minisztérium nem adott felvilágosítást.
A viszonylag nehezen feltérképezhető téma fő adatfelelőse az európai Drogmonitorozási Központ által működtetett Fókuszpont hálózat keretében felállított Nemzeti Drog Fókuszpont. Tavalyi jelentése alapján az előző évben 14,8 ezer drogfogyasztót regisztráltak a kezelőhelyek, ami 12 százalékos növekedést jelent egy év alatt. Az ópiát-, kokain- és amfetamin-származékokat rendszeresen vagy hosszabb ideje használók teljes populációja 24,2 ezer, az intravénás drogfogyasztók száma 3914 fő, amelynek alapján valószínűsíthető, hogy európai összehasonlításban a „problémás drogfogyasztás” egyelőre kevéssé elterjedt Magyarországon. A heroinhasználat 2000 óta folyamatosan csökken, az amfetamin fogyasztóinak száma ugyanakkor nő, a vezető szertípus továbbra is a kannabisz és származékai. A budapesti 18 éves középiskolásoknak például fele fogyasztott már marihuánát. Magyarország, ahogy számos más területen, drogfogyasztásban is némi lemaradással, de a nyugat-európai trendeket követi, ahol szintén visszaszorulóban van a heroin használata, és vezet a kannabisz – mondta Sárosi. A Nyugat-Európát már elérő kokain- és crack-hullám ugyanakkor egyelőre nem gyűrűzött be Magyarországra, de minden bizonnyal ez a jövő útja. Az európai minta követése látszik Sárosi szerint abból is, hogy Magyarországon egyre fiatalabb korosztályok próbálják ki a drogokat, valamint egyre gyakoribb a marihuána házi termesztése. A rendőrség által lefoglalt szállítmányok adatai alapján is első a marihuána, második az ecstasy, a harmadik pedig a heroin.
A Drog Fókuszpont a szerek utcai árát is felmérte. A legolcsóbb az átlagosan 1208 forintért kapható metadon (5 milligramm), valamint az 1256 forintos ecstasy (tabletta), de arányosan a marihuána is az árskála alsó részén szerepel (átlagosan 2078 forint grammonként). A heroin, a crack és a kokain grammja mind 10 ezer forint felett van, közülük a legdrágább a legutóbbi, 14,85 ezer forinttal. A városok között nincs jelentős eltérés a szerek árában. A kábítószer-kereskedelem volumenére természetesen csak becslések léteznek – tavaly óta például a KSH GDP-számításában is szerepel a prostitúcióval összevont tételként, amely a bruttó nemzeti össztermék mintegy egy százalékát teszi ki.
Plankó Gergely