A fogászati turizmus vagy ahogy gyakran nevezik, a dentálturizmus Magyarországon tizenöt-húsz éves múltra tekint vissza, főként a nyugati határszélen. Az osztrákok a Győr–Sopron–Mosonmagyaróvár arany háromszögbe jártak át fogorvoshoz, ahol a szakszerű kezelést az otthoni áraikhoz képest sokkal olcsóbban kapták meg. Nem véletlen tehát, hogy a körülbelül négyezer magyar fogorvosnak mintegy egyharmada itt praktizál. E térségben mára olyan nagy lett a konkurencia, hogy a budapesti árakhoz képest akár 30-40 százalékkal is olcsóbb lehet a kezelés. A dentálturizmus ugyanakkor kezd hanyatlani, a helyzet pedig tovább romlik majd az euró bevezetésével, hiszen az Európai Unió egyik fő törekvése az árak kiegyenlítése. Mivel az árak nálunk is magasabbak lesznek a jelenlegieknél, arra kell törekednünk, hogy a szolgáltatás minősége miatt válasszák továbbra is Magyarországot a külföldi páciensek – mondta lapunknak Stumpf-Biró Balázs, a Sanus Hungaricus Kft. ügyvezető igazgatója.
A fapados repülőjáratok megjelenésével párhuzamosan, négy-öt évvel ezelőtt újabb országokból érkeztek páciensek fogászati kezelésekre Magyarországra – azon belül Budapestre – főleg Nagy-Britanniából és Írországból. Az okok különbözőek. Írországban alapvetően drága a magánorvosi kezelés. Nagy-Britanniában ugyanez a helyzet, de emellett tíz-tizeenöt évvel ezelőtt annyira visszafogták a fogorvosképzést, hogy aki az állami ellátást választja, több hónapot kell várnia a kezelésre vagy több száz kilométert utaznia, hogy egy másik rendelőt találjon. A fogorvosok többsége ugyanis magánorvosként praktizál, és egy kezelésért a magyarországi árak 7-8-szorosát kéri el. A magyarországi dentálturizmust a jó ár–érték arány mozgatja. A körülbelül egy hét alatt, amit Budapesten töltenek a páciensek – általában a családjukkal –, nemcsak fogászati kezelésben részesülnek, de turistaként is jól szórakoznak, miközben az otthoni árakhoz képest mindennel együtt 50–70 százalékot is megtakaríthatnak.
A szórakoztató programokat általában a fogászat szervezi, ahol a pácienst kezelik, sőt a szállásfoglalásban, az utazás megszervezésében is segítenek – erre a feladatra van, hogy külön ügyfélszolgálatot is létrehoznak.
Mivel szinte egész Nyugat-Európában drága az egészségügyi szolgáltatás, ezen országok bármelyikéből érkezhetnek Magyarországra betegek. Elsősorban középosztálybeliek választják Magyarországot, de vannak, akik nyugodtan megengedhetik maguknak az otthoni drága kezelést, mégis eljönnek, mert látják, hogy itt olcsóbb és színvonalasabb ellátást kapnak. A pácienseknek a nagyobb kezelésekért éri meg távolra utazni, így fogpótlásért, implantátumok, hidak, koronák készítéséért.
Magyarországnak ugyanakkor egyre több országgal kell versenyeznie. Csehország, Lengyelország, Horvátország, Románia és a balti országok is élen járnak a dentálturizmusban. (Sőt, a lengyeleknél nemcsak kiváló az egészségügyi oktatás és olcsóbb a kezelés, de állami szinten is támogatják az egészségturizmusban dolgozókat.) Ha valaki Nagy-Britanniából érkezik Közép-Európába, szinte mindegy neki, hogy melyik országot választja – kivéve, ha valahol már minőségi szolgáltatásban részesült vagy jó hírét hallotta a fogászati kezelésnek. Globális verseny folyik az egészségturizmusban: a kelet-közép-európai országok mellett ma Brazília, Dél-Afrika, India, Tunézia és Törökország is komoly konkurenciát jelent. Több országban nagy előny, hogy angol az anyanyelv, így a páciens jobban megérteti magát az orvossal, nagyobb kényelemben érzi magát. Sok országban az állam anyagilag is támogatja az egészségturizmus fejlesztését. Hogy felvehessük a versenyt, összefogásra van szükség, nemcsak Magyarországon belül, de a közép-európai régióban is. Az euró bevezetését követő drágulás és az egyre szorosabb verseny miatt Magyarországon még körülbelül 8-10 évig maradhat a dentálturizmus olyan üzletág, amibe a jelenlegi helyzet mellett érdemes belefogni. Hogy hosszabb távon lehessen tervezni, náluk is az állam támogatására lenne szükség, arra, hogy felismerje az üzletág fontosságát – hangsúlyozta Stumpf-Biró Balázs.
Molnár Annamária