A fővárosi kórházak közbeszerzési eljárásainak gyorsabb és hatékonyabb lebonyolítását várták attól a 2005 júniusában létrehozott társaságtól, amely eddig összesen mintegy 5 milliárd forint értékben és 30 pályázat esetében könyvelhet el eredményt. A 30 millió forintos alaptőkével induló, három alkalmazottat foglalkoztató Fővárosi Központi Egészségügyi Beszerző és Szervező Kft. létjogosultságát korábban többen is vitatták. A közbeszerzési eljárások nem gyorsultak fel, ám lényegesen egyszerűbbé váltak – mondta lapunknak Mári Róbert, a cég ügyvezető igazgatója. (A lebonyolítás egy-egy közbeszerzés esetében akár több hónapot is igénybe vehet.) Az igazgató az eddigi eredményeik közül kiemelte a fővárosi Szent János Kórház számára beszerzett új CT-készüléket, amelyért az intézménynek 124 millió helyett 96 millió forintot kellett fizetnie. A szolgáltatások esetében a megtakarítások összege ennél jóval nagyobb. Ezzel összefüggésben tevékenységük másik legnagyobb eredményének nevezte az egyik fővárosi kórház takarítási szolgáltatásainak pályáztatását, amellyel az intézmény évente csaknem tízmillió forintot takaríthat meg a nyertes pályázóval kötött szerződéssel. Mári Róbert szerint a kórházak többsége partnerséget mutat a közbeszerzési eljárások ügyintézése során. Igaz, az intézmények illetékeseinek nem sok választása van, hiszen a jelenleg hatályos előírások bizonyos értékhatárokon felül kötelezővé teszik a közbeszerzési eljárás kiírását és annak központi lebonyolítását.
A társaság az elmúlt másfél év alatt harminc eljárást bonyolított le és csaknem valamennyi fővárosi kórháznak dolgozott. A megtakarítás beszerzésenként átlagosan 8–15 százalék között alakult. Az általuk kiírt pályázatok többségén legalább 5-8 pályázó indult, ami Mári Róbert szerint önmagában garanciát jelent a lehető legnagyobb árverseny kialakulására. (Az ilyen esetekben az árelőny akár a 10–15 százalékot is elérheti.)
A kft. tevékenységéről a Fővárosi Közgyűlés egészségügyi bizottsága előtt évente egy alkalommal kell beszámolni. Egy korábbi meghallgatást követően Kupper András, a grémium fideszes alelnöke mellett többen is megkérdőjelezték a társaság létjogosultságát és működésének szükségességét. A beszámolót a képviselők végül elfogadták, így az változatlanul folytathatta munkáját.
A társaság létrehozása előtt a kórházak maguk intézték a közbeszerzéseket. A legtöbb intézmény saját pályázatíró szakembert is alkalmazott a feladatra. Azon beszerzések esetében azonban, amelyeknél a fővárosi önkormányzat adta a forrást, nem maguk az intézmények, hanem a Főpolgármesteri Hivatal közbeszerzési ügyosztálya végezte a pályáztatást.
A kórházi közbeszerzések centralizálása nem új keletű törekvés. Az egészségügyért felelős korábbi főpolgármester-helyettes régóta szorgalmazta a központi ügyintézést. Szolnoki Andrea gyakran panaszkodott, hogy az illetékes ügyosztály és az érintett kórházak között nincs kellő párbeszéd.
Elmondása szerint volt arra példa, hogy egy műszerbeszerzésre az ügyosztály két évvel később adta az áldását, minthogy a közgyűlés a beszerzéshez szükséges pénzt megszavazta. Egyebek mellett az ilyen esetek elkerülésével és a gyorsabb ügyintézéssel indokolták annak idején a központi közbeszerzési társaság létrehozásának szükségességét.
Minden jel szerint a kft. a korábbinál nagyobb önállóságot kap a közbeszerzések lebonyolításában, ugyanis az országgyűlés január 1-jével ismét módosította a közbeszerzésekről szóló törvényt. Eszerint az önkormányzatok a tulajdonukban, illetve felügyeletük alatt lévő szervezetek esetében központosítva folytatják le a közbeszerzési eljárásokat. (A javaslatot benyújtó szocialista képviselők a fővárosi céghez hasonló pozitív példákra hivatkozva kezdeményezték a jogszabály módosítását.) A Fővárosi Közgyűlés várhatóan májusban tárgyalja a kórházi közbeszerzések centralizálását is célzó új rendelettervezetet. Ha a grémium zöld utat adna az előterjesztésnek, az komoly lendületet adna a most még igencsak kötött, kissé nehézkes eljárási ügyintézésnek, amelynek eredményeként a lebonyolítás időtartama is számottevően csökkenne. A társaság igazgatója úgynevezett keretmegállapodásos eljárás bevezetését szorgalmazza. Ez annyit jelent, hogy a kórházak megadnák azt az összeget, amelyet egy bizonyos beszerzés céljára költeni tudnak, majd ennek alapján kérik be központilag a potenciális beszállítók ajánlatait. Az eljárás lebonyolítása ezáltal jelentősen egyszerűbbé válna, akár egy írásos konzultáció is elegendő volna a közbeszerzés véghezviteléhez. Mári Róbert szerint ez a rugalmas módszer a legalkalmasabb arra, hogy a kórházak jelenlegi létbizonytalansága közepette is garantálja a közbeszerzési eljárások szakszerű és költséghatékony megvalósítását.
A kórházigazgatók igen vegyesen ítélik meg a központosított közbeszerzések hatékonyságát. Vannak olyan intézményvezetők, akik szerint korábban nagyon lassú volt az eljárás. A nehézkes és sokszor indokolatlanul túlbonyolított ügyintézés miatt már volt arra példa, hogy lekéstek egy-egy akcióról, ami miatt olykor tetemes kár érte az intézményt.
A kft. életre hívásával a kórházak nemcsak időt, de pénzt is megspórolnak. A megtakarítások összege egy nagyobb kórház esetében akár az évi több tíz millió forintot is elérheti. Annyi bizonyos, hogy a társaság megelőzte a korát, hiszen a közbeszerzéseket a kft. már most is úgy intézi, mintha a budapesti kórházak egyetlen nagy holdingként működnének. Demszky Gábor főpolgármester a közelmúltban jelentette be a városvezetés erre irányuló szándékát, így ha ez megvalósul, a közbeszerzések terén már nem várható további jelentős változás.
