Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Miután Molnár Lajos egészségügyi miniszter március 8-án közzétette a kórházi ágyszám végleges elosztásáról szóló listát, eddig sosem tapasztalt bizonytalanság lett úrrá az ágazatban. Kizárólag azoknak a kórházaknak a dolgozói tudhatnak biztosat, akiknek munkahelyére a miniszter lakatot tett. A többiek – legyen szó súlyponti intézményről vagy krónikus ellátóvá átminősített kórházról – szorongva várják a sorsukat. Immár nem csupán az ellenzéki szakpolitikusok, a kormánypártiak sem hiszik, hogy a Molnár és tanácsadói által megálmodott új struktúra hosszú távon működőképes lesz. Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség áprilisban leköszönő elnöke szerint a mindennapi megélhetésük kerül veszélybe azoknak az intézményeknek, amelyekben megszüntetik az aktív ellátást. Az aktív ágyak finanszírozása ugyanis a krónikus többszöröse, így a kórház működési költségeit a radikálisan csökkenő központi finanszírozásból nehezen lehet majd megoldani. Golub azokat a kórházakat sem biztatja semmi jóval, amelyekben – némi lakossági nyomásnak engedve – meghagytak néhány aktív ágyat. Mint mondja, ezek az intézmények talán még nehezebb helyzetben vannak, mint mások, hiszen az ellátás színvonalának megtartását jelentős finanszírozáscsökkenés mellett kellene garantálni.
Problémát jelenthet az is, ha a fenntartó önkormányzatok, illetve megyei közgyűlések vezetői a Molnár Lajos által javasolt kapacitások mellett nem akarják aláírni az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (OEP) kötendő új finanszírozási szerződéseket. Márpedig minden jel arra mutat, hogy a döntően ellenzéki vezetésű működtetők nem látják el kézjegyükkel a dokumentumot. Az egészségügyi miniszter egy márciusi háttérbeszélgetésen leszögezte: azok a kórházak is megkapják a betegek után járó pénzt, amelyek nem rendelkeznek érvényes OEP-szerződéssel. Igaz, a szaktárca vezetője azt is az újságírók tudtára adta, hogy érvényes szerződés hiányában az intézmények nem pályázhatnak majd az átalakítási forrásokra. Ez annyit jelent, hogy a renitens önkormányzatok kórházai összességében 7,5 milliárd forinttól esnének el.
A miniszteri bejelentés nem tartogatott meglepetéseket, hiszen hónapok óta tudni lehetett, hogy az aktív gyógyítást szolgáló ágyak száma országosan 27 százalékkal csökken, a krónikus betegek ellátására kijelölteké pedig 35 százalékkal bővül. A sarokszámokat a tavaly év végén elfogadott, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény határozta meg. E szerint 39 súlyponti kórház között osztanak el 26 ezer aktív ágyat, az érdekeltek pedig a fennmaradódó 16,5 ezer ágyért lobbizhattak az elmúlt időszakban.
A minisztérium egy négyezer oldalas tájékoztatót küld valamennyi kórház számára, amely részletes útmutatót és indoklást tartalmaz a megítélt kapacitásokat illetően. A sajtó számára is bő tájékoztató anyagot állított össze a tárca, azonban ebből továbbra sem derül ki az, hogy milyen konkrét terveik vannak az átszervezés miatt utcára kerülő orvosokkal és szakdolgozókkal. Csak annyi bizonyos, hogy a tárca kalkulációi szerint 1500 doktor és 5-6 ezer egyéb dolgozó kényszerül munkahelye elhagyására. Horváth Ágnes szakállamtitkár lapunknak elmondta, hogy még nincsenek konkrét javaslataik, ám néhány irányvonal kezd határozottan kirajzolódni. A minisztérium felkérésére az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) a napokban információs hálózatot épít ki és indít el, amely egyfajta speciális munkaügyi központként hivatott működni a későbbiekben. Itt összegzik majd, hogy melyik kórházból hány orvost és szakdolgozót bocsátanak el, és – a tervek szerint – ez lesz az a hely, ahol pontosan tudják, hogy a munkakeresők hol kopogtathatnak eséllyel. Ezenkívül banki hitellel és más pénzügyi eszközökkel ösztönzik majd a doktorokat a váltásra. Horváth Ágnes néhány hét türelmet kért a válaszokkal kapcsolatban, mert – mint mondta – az úgynevezett mobilitási programnak vannak még kidolgozatlan részletei.
A lapunk által megkérdezett kórházi illetékesek a szaktárca által korábban elrendelt hírzárlatra hivatkozva nem kívántak névvel nyilatkozni. Többségük úgy vélekedett, hogy a reform önmagát teszi hiteltelenné a benne lévő számtalan baki miatt. A lista hibáit a minisztériumban is elismerték, ám ígéretük szerint gyorsan korrigálják azokat. Ennek ellenére nem kizárt, hogy az április 1-jére meghirdetett átalakítás csak némi késedelemmel indulhat, mivel számos technikai és végrehajtási problémával nem számoltak a kórházreform kidolgozói. Így például nem vették figyelembe a dolgozókat megillető, legalább 30 napos felmondási és a műszerpark költöztetéséhez szükséges időt.
