Létezik egy kormánykezdeményezés, amelynek egyik legfontosabb része a kapacitások racionalizálása; Budapesten már elindult ez a folyamat, ezt kívánjuk folytatni – mondta a NAPI Gazdaságnak Ikvai Szabó Imre főpolgármester-helyettes, aki ismét helyet kapott Demszky Gábor főpolgármester-jelölt csapatában. Az elmúlt években jelentős összegeket költött a főváros egészségügyi intézményeinek felújítására, egyebek között az Uzsoki utcai és a Szent Imre kórház új szárnyainak felépítésére. A két intézmény rekonstrukciója folytatódik, így az Uzsoki lehet majd Pest onkológiai centruma. A Szent Imre kórház jelenleg is az egyik legjobban felszerelt intézmény, ráadásul elhelyezkedése is alkalmassá teszi arra, hogy képes legyen ellátni az egész dél-budai területet – mondta Ikvai Szabó Imre. Ráadásul kiderült, hogy az intézmény területe alatt gyógyforrás van, így a felújítási munkálatok során ezt is fel akarják tárni. Ha a víz megfelelő lesz, az az intézetben olyan kapacitásbővülést is eredményezhet, hogy egy új mozgásszervi-rehabilitációs központ jöhet létre. Ikvai hozzátette: az átalakítás egyébként is a krónikusellátás és a rehabilitáció javára kell hogy történjen.
Az elképzelések között van a Szent István és a Szent László kórház egyesítése, ám ebben az esetben a kapacitás elosztása és a profil meghatározása nagyban függ a környéken lévő más – nem önkormányzati tulajdonban lévő – intézményektől. A gyermekellátásban is a már elkezdett átalakítások folytatódhatnak, így a Heim Pál és a Madarász utcai kórházak látnák el a pesti és budai gyermekeket. A sürgősségi ellátás már most is centrumokban történik, itt drasztikus változásokra nincs szükség – mondta Ikvai. Az elmúlt időszakban pedig két alapot hoztak létre: a prevenciós és a fejlesztési alapot. Az első a prevenciós munkán kívül azon kezdeményezéseket támogatja, amely az alap- és a krónikusellátást fejleszti.
Ikvai Szabó Imre szerint Budapest 1992 óta regionális szinten működik és így a közép-magyarországi régió a leghospitalizáltabb az országban. A betegellátás ezen a területen a legkorszerűbb, és egyelőre jelentős humánerőforrás-problémák sincsenek. Ám a kapacitások racionalizálásának az is az egyik célja, hogy a színvonalat emelni lehessen és a szakemberhiányt megelőzzék.
Abban Katona Kálmán, az MDF főpolgármester-jelöltje is egyetért, hogy Budapest nem csupán a fővárosiakat látja el, a betegek 20 százaléka ugyanis a környező településekről érkezik, ezt pedig figyelembe kell venni a kapacitások meghatározásakor. A feleslegről és a hiányról azonban nem lehet általánosságban beszélni; a legnagyobb felesleg a szülészeti-nőgyógyászati területen van, itt mindenképpen szűkíteni kell – mondta lapunknak. Ráadásul míg a tehetős nők esetenként „túl vannak kezelve”, addig a szegények ellátása nem éri el a megfelelő szintet. Éppen ezért egyes kórházakban be kell vezetni az egynapos sebészetet – elsősorban ott, ahol a nők szociális háttere ezt megengedi. A legszegényebbek részére – ahol nem megoldott az otthoni lábadozás, nincs biztosítva a rendszeres orvosi ellenőrzés vagy a lakhatási körülmények nem megfelelőek arra, hogy például a kismama hazatérjen néhány napos újszülöttjével – létre kell hozni egy olyan szülőotthont, ahol a szociális ellátás is megoldott, ezért adott esetben a kismama akkor is bent maradhat az intézményben, ha egészséges, vagy ha kiskorú szül, akkor a megfelelő szakember – szociális munkás, pszichológus, védőnő – tudjon neki segíteni. Katona Kálmán szerint erre a legalkalmasabb a Schöpf-Mérei kórház lehetne. A másik terület, ahol mindenképpen szükség van a racionalizálásra, a gyermekgyógyászat. A főpolgármester-jelölt szerint a sürgősségi ellátást a Heim Pál és a János Kórház venné át, míg a Madarász utcai intézményt szakrendelővé alakítanák át. A krónikus betegek ellátására pedig megmaradna a Svábhegyi és a Budai Gyermekkórház. Ezzel együtt szükség van egy, a fogyatékos gyerekek ellátásra specializálódott centrum kialakítására, egyebek között a vakok és a siketek iskolájának bevonásával. Az átalakításkor mindenképpen különös figyelmet kell szentelni az idősgondozásra és a hospice-ra, ezen a területen ugyanis jelentős elmaradás van. Az ügyeleti rendszert újra kell gondolni, míg a sürgősségi ellátásban a Bajcsy, a Szent Imre és a Szent János kórházak kaphatnának jelentős szerepet – mondta Katona Kálmán. Nagyon fontos lenne egy egységes diagnosztikai és informatikai rendszer létrehozása is a felesleges vizsgálatok elkerülése érdekében, továbbá egy önálló fővárosi betegszállítói szervezet létrehozása.
A harmadik jelölt, a függetlenként induló, jobboldali pártok támogatását élvező Tarlós István programját még nem lehet elérni a honlapján. Az eddig nyilvánosságra hozott terveiben nem sok szó esik az egészségügyről. Szerinte csak annyi fejlesztést lehet beígérni, amennyi teljesíthető. Az azonban biztos, hogy a fővárosban az egészségügy teljesen más fejlesztési feladatok elé néz, mint az ország többi részében. Az ésszerű elosztás feltehetően itt lehet a leglátványosabb, ráadásul a kormány az elosztásba nem kívánna beleszólni, hanem azt a régiókra – hivatalosan pedig a tulajdonosokra – bízza.
