Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Gyurcsány-kormány bő egy éve, 2005. májusban hirdette meg a 21 lépés programját, azzal a szlogennel, hogy azok reform értékű lépések lesznek. Az intézkedések egy része azonban nem járt komolyabb változással. Tény, hogy a 21 lépés egyik legnagyobb nyertese a sürgősségi ellátás volt. Tavaly a szaktárca több mint 3,5 milliárd forintot osztott szét a sürgősségi betegellátás fejlesztésére – míg 2004-ben 1,3 milliárdot. Az összegből 2,5 milliárd forintot fordítottak az Országos Mentőszolgálat járműparkjának és irányítórendszerének fejlesztésére. Egyebek között Kazincbarcikán, Sopronban, Pápán épült új állomás és 120 új mentőkocsit adtak át. A légi mentés is újabb gépekkel gazdagodott, idén februárban adták át a harmadik mentőhelikoptert. A következő évekre további 4 helikoptert ígérnek. (A program egyik nagy előnye a kormány számára, hogy időkorlát szinte sehol sincs meghatározva.) Előrelépés történt az onkológiai centrumok kialakításában és elindult a nemzeti rákellenes program (NRP) is – bár ezek elsősorban szervezési feladatok voltak.
Egyelőre várat magára a közép-dunántúli onkológiai központ megépítése. Bár az NRP tartalmazza, hogy a daganatos betegeket csak a szakmai követelményeknek megfelelő intézményekben (ezek elvileg az onkológiai centrumok) lehet ellátni, a valóságban ez még nem valósult meg. A centrumokat kijelölték, ugyanakkor a finanszírozási rendszer nem idomult hozzá. Évek óta húzódik a szakmai protokollok kialakítása és még nem teljesült az a követelmény sem, hogy egy intézmény csak akkor láthasson el egyes beavatkozásokat – és finanszírozáshoz is csak akkor jusson –, ha a feltételeknek megfelel. Szakemberek szerint ennek egyik legfőbb gátja a szakemberhiány. Onkológiai centrumot például nem lehet patológus nélkül működtetni, ám ezen szakemberekből évek óta hiány van. (Magyarországon jelenleg 500 patológushely van és ennek a fele betöltött.)
A kritizálók szerint a 21 lépés program egyik legnagyobb problémája, hogy bár az egyes lépések fontosak az adott területen, ám egységükben nem képesek javítani a magyar egészségügy helyzetén. Kimondottan sokat várt a kormány a fekvő- és járóbeteg-kassza összenyitásától. Az elképzelés az volt, hogy így el lehet mozdítani a szektort a kórházcentrikusságtól a járóbeteg-ellátás felé. A kasszákat összevonták, de jelentős változás ezen a téren egyelőre nem érzékelhető. Befuccsolt a szakrendelők magánosítására indított hitelprogram, amelyre 25 milliárd forintot különített el a büdzsé, ám egyetlen pályázat sem érkezett. Úgy tűnik, a szakdolgozók számára nem tűnt vonzó lehetőségnek, hogy a saját kezükbe vegyék intézményük irányítását. Szintén nem volt zökkenőmentes és éppen ezért időközben lendületét is vesztette az egynapos sebészet elterjesztése, tavaly az erre szóló pályázatokat már ki sem írták. A biztosításalapú, de a mostani egy biztosítóra alapozott rendszer is már az új kormányprogramba csúszott át, így elmaradt a biztosítási csomagok meghatározása – ennek már tavaly meg kellett volna történnie.
A kormány teljesítette azon ígéretét, hogy a költségvetésből fedezi a járulékot nem fizetők, viszont ellátásra jogosultak (például diákok, nyugdíjasok) járulékát: idén 300 milliárd forintot toltak át a tb-kasszába. Feltehetően még évek kellenek viszont ahhoz, hogy a szolgáltatók teljeskörűen ellenőrizni tudják a beteg jogosultságait, holott ennek is működnie kellene már. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár rendszere elvileg már alkalmas erre, de az adóhivatalé legkorábban év végére kerülhet olyan állapotba, hogy a két rendszert össze lehessen fésülni. (Az viszont még mindig nem egyértelmű, hogy ez a fajta ellenőrzés nem aggályos-e adatvédelmi szempontból.)
A sikeres hajrá időszakában tart viszont az új közgyógyellátási rendszer bevezetése. Július elsejétől már csak az új kártya adható ki, a több mint 600 ezer rászoruló átállása egy évet vesz igénybe. Az új rendszer lényege, hogy az eddig használt 700-as közgyógylista megszűnik, a rászoruló krónikus betegek számára egyéni keretet állapítanak meg, amelynek terhére bármilyen gyógyszert kiválthatnak. A keretplafon havi 12 ezer forint és a legolcsóbb hatóanyag alapján lövik be havonként a felhasználható összeget.
