A madárinfluenza-járvány megelőzése érdekében a magyarországi állat-egészségügyi szolgálat fokozottan, a korábban tervezett mintaszám megduplázásával, 2006. január 31-éig mintegy 11 000 minta laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a baromfiállományt – tudtuk meg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) kommunikációs önálló osztályának illetékesétől. A projekt a gazdasági célból tartott baromfifajok (házityúk, pulyka, lúd, kacsa, fürj, strucc) mellett kiterjed kétezer vadon élő madár virológiai vizsgálatára is, amelyet a minisztérium a zöldtárca természetvédelmi hivatalával együttműködésben végez el.
A vélhetően költöző vadmadarak által is terjesztett madárinfluenza folyamatos veszélyt jelent a baromfiállományokra, ezért az Európai Unió valamennyi tagállamának állat-egészségügyi hatósága 2003 óta szisztematikus laboratóriumi vizsgálatokat végez a vírus esetlegesen jelen lévő, enyhébb kórokozó képességű változatainak jelenlétére reagálva is, amelyek bár közegészségügyi jelentőséggel nem bírnak, egyes baromfifajokban átalakulhatnak a madárinfluenza erősen ragályos, agresszív fajtájává, amely tömeges elhullásokat eredményez a baromfiállományokban és az emberi egészségre is veszélyt jelenthet.
A madárinfluenza a közelmúlt és a jelen egyik legfenyegetőbb járványos állatbetegsége, amely bizonyos körülmények között közvetlenül is megbetegítheti az embert, és magában hordozhatja egy esetleges világméretű humán influenzajárvány kialakulásának kockázatát. Az állatokban 2004 óta folyamatosan pusztító távol-keleti járványkitöréseket megelőzően több alkalommal jelentkezett a betegség Európa baromfiállományaiban is. 1999–2000-ben Olaszországban, 2003-ban Hollandiában, Belgiumban és Németországban fordultak elő az úgynevezett erősen patogén madárinfluenza okozta járványkitörések az ottani baromfiállományokban, amelyek leküzdése során igen komoly erőfeszítésekkel mintegy 45 millió szárnyast kellett leölni. Csak Hollandiában mintegy félmilliárd eurós kárt okozott a madárinfluenza.
