Nap mérlege

Többet költünk kávéra, de kevesebbet fogyasztunk

Egy átlagos vásárló mintegy 8000 forintot költött kávéra 2012. január−októberben, szemben az előző év azonos időszaki 7400 forinttal. A GfK Hungária Piackutató Intézet elemzése szerint a növekedést az átlagosan 15 százalékos áremelkedés okozta, ugyanis a kávépiac mennyiségben 6 százalékkal csökkent. A legnagyobb szegmens, azaz az őrölt-pörkölt kávé esetében a háztartások a vásárolt mennyiséget visszafogják, és egyre inkább elmozdulnak az olcsóbb − főként saját márkás − termékek irányába − áll a GfK közleményében.

Cégével bukott a bányaóriás vezetője

Lemondott a világ harmadik legnagyobb bányavállalata, a Rio Tinto vezérigazgatója, Tom Albanese, miután elismerte saját felelősségét a cég tegnap váratlanul bejelentett, körülbelül 14 milliárd dolláros leírásaiért. A világ első számú vasérctermelője újabb 10-12 milliárd dollárt ír le alumínium eszközein, a közelmúltban felvásárolt mozambiki szénbányák értékét hárommilliárd dollárral alacsonyabban könyvelik, és ezek mellett tovább félmilliárd dollárt írnak le különböző kisebb tételek címén. A Rio Tinto 2007-ben, tehát a nagy eszközárbuborék csúcsán vásárolta fel a kanadai alumíniumgyártó Alcant 44 milliárd dollárért (ebből 15 milliárdot részvénykibocsátással finanszírozott); tavaly a cég értékéből közel kilencmilliárd dollárt írtak le, és az újabb hatalmas értékcsökkenésért ismét az alumíniumpiac kiábrándító állapotát hibáztatják. A távozó vezérigazgató felelőssége a kisebbik leíráshoz vezető mozambiki projektben érhető tetten. A szén elszállításához nem kapták meg a kormányzati engedélyeket, és a cég felméréseiből csak jóval az eszközök felvásárlása után derült ki, hogy valójában jóval kevesebb a kitermelhető szén az adott területen. Albanese utódja a vasércrészleg eddigi vezetője, Sam Walsh lesz. A cég a váratlan rossz hír és a vezetési válság ellenére csak háromszázalékos mínuszban nyitott a londoni tőzsdén, és innen is gyorsan másfél százalékos esésig tápászkodott fel az árfolyam − nem mondható tehát, hogy a piacot teljesen váratlanul érte a bányacéget sújtó újabb csapás.

Hazaviszik az aranyat a németek

A német jegybank 2020-ig a jelenlegi piaci értékén számolva összesen 27 milliárd euró értékben cipelne haza Frankfurtba a jelenleg a Banque de France és a New York-i Fed széfjeiben őrzött aranytartalékából − jelentette be tegnap a Bundesbank. Ez azt jelenti, hogy a teljes, 374 tonnás párizsi készletet, valamint a New Yorkban őrzött 1500 tonnából mintegy 300 tonnát szállítanak haza. Ez a világ eddigi legnagyobb aranyszállítása lenne, és ezek után a teljes német aranykészlet (a világ második legnagyobbja) fele Frankfurtba kerülne, a másik felén pedig a 445 tonnát őrző London és az 1200 tonnát őrködő New York osztozna. A Bundesbank tavaly ősz óta nagy nyomás alatt áll, mivel egy belső vizsgálat szerint a német jegybank alig ellenőrzi a külföldön tárolt készleteit − ebből pedig komoly vita alakult ki a német közvéleményben. Az aranytartalék nyugati elhelyezése egyébként hidegháborús \"hagyomány\", a vasfüggöny közelsége miatt inkább a francia, a brit és az amerikai fővárosokban kezdték csak felhalmozni az aranyat 1951-ben. A Bundesbank helyi forrásokból vásárolta a nemesfémet − ezzel is gyengítve a márkát −, tehát szállításra nem is volt szükség, és 1973, a Bretton Woods-i rendszer összeomlása óta fel is hagytak az arany felhalmozásával.

Nem bíznak a jövőben a kkv-k

Nagyfokú bizonytalanság tapasztalható a magyarországi vállalkozások körében, amelyek átlagosan négyszázalékos árbevétel- és csupán egyszázalékos nyereségnövekedéssel számolnak 2013-ban − derül ki a K&H legfrissebb bizalmi indexéből. Az 500 hazai mikro-, kis- és középvállalkozás (kkv) vezetőinek megkérdezésén alapuló mutató folyamatosan ingadozik, a vállalkozások nagyfokú bizonytalanságát jelezve. Az előző negyedévi gyenge növekedést követően most 5 ponttal csökkent a mutató, a visszaesés főként a közterhek, a bankok megítélése, a vállalati hitelkamatok és a gazdaságpolitikával kapcsolatos várakozások romlásával magyarázható. A cégvezetők a jegybanki alapkamat csökkenése ellenére sem számítanak kedvezőbb vállalati hitelkamatokra, miközben tovább csökkent − már csak 25 százalék − azok aránya, amelyek finanszírozási forrásként banki hitelben gondolkodnak. A munkaerő-piaci várakozásokra vonatkozó részindex viszont jelentősen javult. Méret szerint a közepes cégek várakozásai romlottak leginkább. Bár a mikrocégeknél nem történt jelentős hangulatromlás, továbbra is ők a leginkább pesszimisták, így − ahogy az elmúlt nyolc évben − most is ők látják a legnehezebbnek helyzetüket.