BUX 130916.32 0,92 %
OTP 40500 1,76 %
header

Nap mérlege

02.
28.
00:00

Negyedével csökkent a közbeszerzések száma tavaly

Tavaly 8451 eredményes közbeszerzés zajlott Magyarországon, ez 22,6 százalékkal kevesebb a 2011-esnél, az 1333,5 milliárd forint közbeszerzési érték viszont csak 8,5 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól − mondta Gajdos Róbert, a Közbeszerzési Hatóság elnöke szerdán sajtótájékoztatón, Budapesten. Az eljárások értéke mintegy 1800 milliárd forinttal tetőzött 2009-ben. A közbeszerzések száma viszont 2011-ben volt a legtöbb, közel 11 ezer. A múlt évi adatokból az egy közbeszerzésre jutó átlagos érték 157,8 millió forint volt. Ez 18,2 százalékkal több a 2011-es adatnál. Az eljárások számának 42 százalékához kötődött uniós forrás, amely 721 milliárd forintot tett ki tavaly. Egy évvel korábban az uniós támogatás csak 645 milliárd forint volt. Az eljárások értékének kétharmada nyílt közbeszerzés volt, a második helyen álló tárgyalásos eljárások aránya 28 százalékot tett ki. A beszerzések értékének 55 százaléka építési beruházás volt tavaly, egy évvel korábban 47 százalék. Második helyen a szolgáltatásmegrendelések álltak. Az ajánlatkérők közül az önkormányzatok − és azok intézményei − álltak az első helyen, a teljes érték 30 százaléka jutott rájuk. Az ajánlattevői oldalon a kis- és közepes méretű vállalkozások részesedése az éves közbeszerzési értékből, 34,5 százalék. A szolgáltatásokból viszont 47 százalékkal részesedtek.

Szerző(k):
Mezősi Tamás
02.
28.
00:00

Tiltott támogatást kapott a Nitrogénművek

Uniós jogba ütköző állami támogatásnak minősül a Péti Nitrogénműveknek a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által nyújtott hitel, ezért az Európai Bíróság szerdai, elsőfokú ítéletében elutasítja a cég keresetét, amellyel megtámadta az Európai Bizottságnak azon határozatát, amellyel a brüsszeli testület a pénzek visszafizetését rendelte el. A törvényszék megállapította, hogy az MFB nem tekinthető normál piaci körülmények között működő kereskedelmi banknak, 100 százalékos állami tulajdonban van és állami szervek gyakorolnak fölötte ellenőrzést, ezért az MFB intézkedései \"lényegében a magyar állam intézkedéseiként tudhatók be\" − fogalmaz a bíróság közleménye.

Szerző(k):
Mezősi Tamás
02.
28.
00:00

Tízmilliárdos fejlesztést hajtott végre a HungaroControl

Tegnap felavatták Magyarország új légiforgalmi irányító központját. A 13 milliárd forintból megvalósuló, közel tízezer négyzetméter alapterületű, háromszintes légi navigációs központ kivitelezéséhez az Európai Unió hatmillió euró értékű támogatást nyújtott, a források több mint 85 százalékát a költségvetési támogatásban nem részesülő HungaroControl (HC) Zrt. önerőből biztosította. A magyar irányítók a NATO felkérésére a tervek szerint már az új központból irányíthatják Koszovó magas légterének forgalmát is. Az új központ átadásával egy időben leállították a régit, amelyet a későbbikekben európai légiforgalmi k+f- és szimulációs tudáscentrummá akarnak fejleszteni.

Szerző(k):
Diószegi József
02.
27.
00:00

Jövő tavasztól lehet majd közbringára ülni Budapesten

A főváros már jó ideje tervezi, hogy több európai országhoz hasonlóan Budapesten is bárki közbringára ülhessen, ám a projekt megvalósítása eddig csak váratott magára. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. azonban végre kiírta a rendszer kiépítésére és üzemeltetésére vonatkozó közbeszerzési pályázatot. Az eljárás nyertesének a szerződéskötés után mintegy fél év alatt kell a hálózatot úgy felépítenie, hogy Budapesten − a tervek szerint jövő tavasszal − beindulhasson a Bubi névre keresztelt közbringarendszer. A Bubit rendszeres és eseti felhasználók is igénybe vehetik majd díj ellenében, azonban az első fél óra ingyenes lesz (az árakról egyelőre nincs hír). A rendszeres felhasználók ügyfélszolgálati regisztrációt követően kapják meg Bubi-kártyájukat, az eseti felhasználók pedig bankkártyájukkal tudnak majd regisztrálni a termináloknál, amelyet a használat idejére kaucióval terhel meg a rendszer.

Szerző(k):
Diószegi József
02.
27.
00:00

Újabb kamatmanipulátor fizet büntetést

A Rabobank lehet a negyedik pénzintézet, melyet a londoni bankközi kamatláb (Libor) manipulálása miatt megbüntetnek − értesült a Bloomberg. A lap információi szerint a második legnagyobb holland pénzintézetre legalább 440 millió dolláros bírságot szabnak majd ki. Az amerikai hatóságok eddig a Barclays, a Royal Bank of Scotland és a UBS esetében több mint 2,5 milliárd dolláros kártérítésről állapodtak meg a cégekkel, a hírek szerint a Rabobank önként vállalat büntetése a Barclays 440 millió dollárja és az RBS 612 milliója között lehet, hivatalosan májusban jelenthetik be a megegyezést. A holland bank szóvivője nem kommentálta a büntetésről szóló sajtóhíreket, és az érintett amerikai hatóságok sem erősítették meg a bírság tényét. Az amerikai hatóságok mellett az Európai Bizottság is vizsgálja a kamatok manipulálását, Brüsszel azonban nem szeretne hasonló különalkut kötni. Múlt heti nyilatkozatok szerint ha egy bankról bebizonyosodik, hogy részt vett valamelyik kamatláb befolyásolásában, akkor teljes árbevételének tíz százalékára is bírságolhatja majd a bizottság. A Rabobanknál a hírek szerint két kereskedő volt ludas a Libor befolyásolásában, akik 2008-ban a japán Bank of Tokyo-Mitsubishi UFJ-hez szerződtek. A japán cég tavaly nyáron felfüggesztette a két személyt, ugyanakkor kiemelték, hogy a lépésnek nincs köze a náluk végzett munkájukhoz.

Szerző(k):
Beke Károly