Európa kárára gyarapodott a válság idején Németország?

Újabb szakaszába érkezett az eurózóna válsága: korábban a magas államadóssággal, illetve deficittel bíró országok okoztak súlyos egyensúlytalanságokat, bizonytalanságot a valutaövezetben, most azonban az eddigi "jó tanuló" a hibás. Az Európai Bizottság (EB) ugyanis kemény kritikát fogalmazott meg Németországgal szemben, mivel az túl nagy külkereskedelmi többletet halmozott fel, és úgy tűnik, a trend tartós marad. A brüsszeli testület november közepén közölte, hogy a gazdasági kormányzás erősítését szolgáló hatos csomag riasztási mechanizmusa során Németország is vizsgálatra számíthat, mivel olyan tényezőket azonosítottak a német gazdaságban, amelyek súlyos egyensúlytalansághoz vezethetnek az euróövezetben.

Kóros exportfüggőség alakult ki

A bizottság szerint rendkívüli dinamikával bővül a német kivitel, ezért folyamatosan emelkedik a külkereskedelmi többlet, meghaladva a GDP 6 százalékában meghatározott küszöbértéket. (A mérleg többlete már 2006 óta minden évben átlépi a tűréshatárt, tavaly több mint hét százalék volt és 2015 végéig ez várhatóan nem változik.) Ezzel az Európai Unió (EU) azt állítja, hogy a német gazdaság versenyképessége a többi uniós ország rovására javult, mert Berlin a hazai kereslet növekedésének visszafogásával − egyebek közt a béremelkedés fékezésével − és a kivitel élénkítésével kezelte a válságot. A német gazdaság így exportfüggővé vált és akadályozza az egyenlőtlenség mérséklését az euróövezetben. Tény, hogy a 2002-ben bevezetett munkaerő-piaci reformok hatására 2012-ig a német export a GDP 30,4 százalékáról 44 százalékára ugrott. Tavaly összesen 1097 milliárd euró értékben exportált Németország, ezzel globálisan a harmadik helyen állt Kína és az Egyesült Államok mögött. A németek legnagyobb piaca az euróövezet, az oda irányuló kivitel tavaly meghaladta a 411 milliárd eurót. (A Handelsblatt számításai szerint az elmúlt tíz év német többletéből törleszteni lehetne Görögország, Spanyolország és Portugália teljes államadósságát.)

Az első hallásra furcsa, a túl jó versenyképességet, az egyensúlyban lévő költségvetést, a kiváló innovációt és a rugalmas munkaerőpiacot illető bírálat megosztotta a német társadalmat. Erre a pofonra büszkék lehetünk − reagált a Handelsblattnak a brüsszeli bejelentésre Ulrich Grillo, a német iparszövetség elnöke. Nem kötelező német árut vásárolni − tette hozzá − ráadásul az export közel 40 százaléka a külföldre kiszervezett gyártásból, az ottani termékek importjából származik, vagyis a gazdasági partnerek is profitálnak belőle. A kritikát már csak azért sem fogadja el Grillo, mert az eurózónába irányuló német kivitel az elmúlt hat évben a felére, a GDP 2,2 százalékára csökkent. Mások ugyanakkor üdvözlik a bizottság lépését. Marcel Fratzscher, a berlini DIW gazdaságkutató intézet vezetője szerint a német modell felülvizsgálatra szorul: nem eredményez fenntartható növekedést, mert elhanyagolja a hazai keresletet, így egészségtelenül alacsony a beruházások szintje, a megtakarításoké pedig túl magas (lásd még interjúnkat is).

Többet ártott volna a márka

Ha Németország nem vezette volna be az eurót, akkor az erősödő márka automatikusan fékezte volna az exportot és növelte volna az importot. A közös valuta viszont megkímélte ettől a német gazdaságot, és épp a válság kellős közepén ért el rekordot a német külkereskedelmi többlet. Az euró bevezetése előtt Németországban az árak magasak voltak, emiatt alacsony volt a fogyasztás és az import is visszaesett − mondta Hans-Werner Sinn, a müncheni Ifo intézet elnöke a Die Zeit hetilapnak. A német tőke akkor Dél-Európába áramlott, ami gazdasági boomot okozott, emelkedtek a bérek és nőtt a fogyasztás, ezzel a német import is emelkedett. A válság hatására azonban csökkent a német működőtőke-kiáramlás, emelkedtek viszont a hazai beruházások, megalapozva a konjunktúrát. A tőke törvénye szerint ahová áramlik, ott növekedést okoz, ahonnan elmegy, ott pangás lesz a gazdaságban − hangsúlyozta Sinn.

Magyarország többletet ért el

A túl erős német export tulajdonképpen az eurózóna válsága során többször elővett problémára, a közös valuta bevezetése után elmaradó integrációra mutat rá. Magyarország szempontjából sem mindegy, mi történik ez ügyben, mivel legfontosabb gazdasági partnere Németország. Dale A. Martin, a Német−Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke szerint a száguldó német exportból Magyarország is profitál a német befektetők beruházásai révén. A magyar gazdaság teljesítményének negyedét német tulajdonú cégek állítják elő, a működőtőke 25 százaléka is Németországból érkezik − az érintett vállalatok több mint 300 ezer munkahelyet tartanak fent −, a magyar kivitel 25 százaléka Németországba, azon belül főleg Bajorországba és Baden-Württembergbe irányul.

Magyarország is fontos Németországnak, hiszen a legfontosabb húsz kereskedelmi partnere között van. A bevitel terén a 16., míg a kivitelben a 17. helyen állunk Németországból nézve. Az uniós vizsgálat szempontjából is érdekes, hogy Magyarország kirívó többlettel rendelkezik Németországgal szemben: a tavalyi külkereskedelmi többletünk 2,3 milliárd euró volt a német statisztikai hivatal adatai szerint. Ezzel kapcsolatban Dale A. Martin megjegyezte: a külkereskedelmi többlet nem állami elhatározás kérdése, hanem a cégek versenyképességét tükrözi.

Szerző: Wiedemann Tamás