Az eurozóna válsága és a gazdasági növekedés visszaesése következtében az év eleji várakozásokhoz képest jelentősen csökkent a tőzsdére lépések száma az USA-ban és Európában egyaránt. Habár számtalan - 2007 óta a legtöbb - cégnek állna szándékában az első nyilvános kibocsátás, és úgy tűnik tőkeerős befektetők terén is vannak jelentkezők, valami mégsem működik.
A problémát a gazdasági helyzet keltette félelmek jelentik: nagy a veszélye, hogy a cégek értéke azonnal a kibocsátás után esni kezd, ez pedig mind a vállalatvezetőket, mind a befektetőket elbizonytalanítja. Az idén Európában tőzsdére lépő cégek csaknem fele már a kereskedés első napján részvényei értékének csökkenést tapasztalta. Egy ilyen fiaskó komoly csapást jelent a vállalat marketingértékére nézve, nem véletlen hát, hogy a további, kibocsátást tervező cégek jó része elállt szándékától. Pedig a tucatnyi, milliárd euro feletti értékű vállalat jelentősen befolyásolni tudná a kontinens gazdasági helyzetét - hivatkozik elemzőkre a Financial Times.
Ugyanakkor az is igaz, hogy a cégeknek nem éppen sietős a dolguk. Jelentős százalékuk a válság óta pusztán működési bevételeiből is képes finanszírozni magát, vagyis nincs szüksége idegen forrásra az eredményességhez. Ez pedig csak erősíti a bizonytalanság gerjesztette dilemmákat, így a vállalatok kétszer is meggondolják, vállalják-e a kockázatot. Úgy tűnik, érdemes türelmesnek lenni: azok a kínai cégek, akik a közelmúltban mégis meglépték első nyilvános kibocsátásukat, bőven a tervezett összeg alatti tőkét tudtak csupán begyűjteni.
A kölcsönös bizalom helyreállítására tett kísérletek, olyan nagyobb gazdasági szereplők vezetésével, mint a Merrill Lynch vagy a Morgan Stanley, jelenleg is folynak. Ha sikerrel járnak, az év végére komoly fellendülés várható a tőzsdepiacokon.
