A magyarországi aukciósházak a 2000-es évek második felében fordultak a kortárs művészet felé, amikor a fontos klasszikus művek jelentős része már a köz- és magángyűjtemények féltett kincse lett. A műgyűjtők és a befektetési céllal vásárlók minőségi műtárgyat, megbízható értéket keresnek, így adott volt a lehetőség a kortársak felfedezésére.
Az első nagy rekord ebben a szegmensben az azóta megszűnt White Galéria árverésén született 2006 őszén, amikor 8 millió forintot adtak egy Bak Imre-festményért, majd Virág Judit nagy sikerű kortársaukcióján 2007-ben tízmillió forinton kelt el Csernus Tibor Absolomja. Egy évre rá az Erdész & Makláry árverésén Csernus Csendélet szilvákkal című munkáját már 13 millióért vitték el és ugyanennyit adtak Hantai Simon cím nélküli művéért is. Csernus és Hantai ugyanúgy Franciaországban teljesítették ki művészetüket, mint a magyarországi kortárscsúcsot kétszeresen is tartó Reigl Judit, akinek két munkája is elkelt ezen az aukción, 17 milliós, illetve 28 milliós leütésekkel, heves licitharc után.
A válság azonban itt is éreztette hatását: manapság nem rendeznek önálló kortársárverést, bár a legtöbb ház kínálatában van ilyen blokk, olyanoknál is például, mint a Pintér Sonja, a MissionArt vagy az árverezést idén először felvállaló Home Galéria. A katalógusokban jellemzően a nagy öregek szerepelnek, ezeket rendre milliós vagy azt közelítő áron ütik le. A középnemzedék alkotásai már ritkábban kerülnek kalapács alá, a legfiatalabb művészek pedig alig. Akadnak azért kivételek is: az Abigail Galéria évente egy-egy végzett hallgatónak nyújt bemutatkozási lehetőséget aukcióin, a Virág Judit Galéria pedig - aukciós blokkjai mellett - kortárskiállításokat is rendez.
