Telt ház lesz az idén a világ talán legtekintélyesebb nemzetközi műtárgy- és régiségvásárán, a TEFAF-on (The European Fine Art Fair), amelyet 23. alkalommal rendeznek meg a holland városban, március 12-21. között. A kongresszusi és kiállítási központ csarnokának 31 ezer négyzetméteres területén tizenhét ország 263 vezető galériása állítja ki közel 50 ezer műtárgyát - összértéküket a szervezők sem ismerik, mert a biztosítást maguk a résztvevők intézik. A hagyománnyá vált kísérő kiadvány ezúttal azt vizsgálja, miként hatott a világválság a nemzetközi műkereskedelemre, az idei újítás pedig a Papír nevű külön szekció lesz: ide nyolc ország 19 kiállítója érkezik papíralapú alkotásokkal, többségük először vesz részt a TEFAF-on. A szervezők közlése szerint az új részleg létrejöttének köszönhető, hogy idén rekordot dönt a vásár résztvevőinek száma - egyszersmind azt is bejelentették, hogy újabb terjeszkedésre már nincs mód, mert a kiállítási terület teljesen megtelt.
Az idei vásár várható sztárja a londoni Dickinson galéria standján Paul Gauguin egyik utolsó, 1902-ben készült tahiti olajfestménye lesz: a Két nő című képet 2006-ban - a műtárgypiaci boom idején - a Sotheby's londoni aukcióján jutalékkal együtt 12,3 millió fontért vette mostani eladója, egy élvonalbeli brit gyűjtő (Napi, 2006. február 13.), most 18 millió euróért (15,6 millió font) kínálják.
Magyar galéria ezúttal sem lesz Maastrichtban, de magyar nevek azért találhatók mind a műkereskedők, mind a művészek listáján. A második világháború előtt alkotó, javarészt emigrációba kényszerült magyar avantgárd mesterekre (Beothy, Forbát, Kádár, Kassák, Mattis-Teutsch, Péry) szakosodva alapította 1970-ben bázeli galériáját Bartha Miklós és Margit, később dél-amerikai, illetve skandináv művészekkel bővült a profil, majd 2007-től Stefan Bartha a fiatalok számára nyitotta meg "Garázs-Galériáját". Wolfgang Bauer 1975-ben létesített bécsi Bel Etage galériája az osztrák szecesszió és a Wiener Werkstätte nagyjai mellett a Bauhaus kiválóságaival is foglalkozik, egyebek közt Breuer Marcell műveivel. Mostani katalógusoldalán az osztrák Josef Urban 1908-as bécsi karosszékpárja látható, a magyar Járay Sándor kivitelezésében.
A Budapest Art Fair közönsége is jól ismeri az 1951 óta működő párizsi Galerie Beres-t, amelynek kínálata a barbizoni iskolától az impresszionistákon át a kortársakig ível, magyarokkal is tarkítva. Maastrichti standjukon és a katalógusban Hantai Simon Post Mariale (1963) című absztrakt olajképét ajánlják, hátoldalán ajánlásával is hitelesítve, a címzett magántulajdonából. A nemzetközi élvonalba tartozó londoni Richard Nagy Ltd. 1980-tól árusítja az osztrák szecessziót és a germán expresszionizmust, állócsillagai Klimt és Schiele rajzai - utóbbitól a Hölgy fátyollal című 1915-ös tollrajzot viszik el a TEFAF-ra. A vezető salzburgi osztrák-magyar galériás páros, Thomas Salis és László von Vértes maastrichti csemegéje Fernand Léger Le Grand Remorqueur (A nagy vontatóhajó) című festményéhez készült 1923-as, vegyes technikájú előtanulmánya lesz. Ott lesz a TEFAF-on az 1974-ben Tóth József irányításával létrehozott amszterdami Tóth-Ikonen is; a már a második generáció által menedzselt családi vállalkozás a XVI-XIX. századi orosz ikonok gyűjtői körében vált fogalommá.
