Jövőre ünnepli másfél évtizedes fennállását az AIFAF (American International Fine Art Fair), amelyre az idén február 3. és 8. között kerül sor Floridában, közelebbről Palm Beachben. A legfontosabb amerikai régiségvásáron idén 84 galériás szerepel a világ minden tájáról, kínálatuk az ókortól a kortársakig, a festménytől a dizájntermékekig terjed.
A nagy európai vásárokon rendszeresen szereplő élvonalbeli műkereskedők ezúttal is átkelnek az óeánon, a lassan csituló válsághoz igazított választékkal. A müncheni Numisart most is ókori régiségeket árul Európából és a Közel-Keletről, míg a Galerie Brenske klasszikus modern festőket társított XVI-XIX. századi görög és orosz ikonokból álló törzsanyagához. Két, ugyancsak müncheni cég, a Galerie Terminus, illetve a Thomas a jelenlegi német élvonal művészei mellett az amerikai pop-art vezéreit is felvonultatja Lichtensteintől Warholig. A Terminus standján Gerhard Richter Szürke ököl című 1981-es vászna lehet a sztár, a Galerie Thomas a Brücke, a Blauer Reiter és a Bauhaus keresett mesterei közül Alekszej Javlenszkij 1931-es Absztrakt fej című olajképét reprodukálta a katalógusban, valamint a londoni Marc Quinn tavalyi vásznát, monumentális, hiperrealista orchideákkal.
Negyed százada vezeti közösen Thomas Salis és Vértes László nagy tekintélyt kivívott salzburgi galériáját - amelyhez az utóbbi években társult St. Moritz-i kirendeltségük -, állandó klienseik között olyan rangos magán- és közgyűjtemények vannak, mint a német Würth vagy a svájci Corboud Collection vagy a washingtoni National Gallery. Floridai választékuk Ernst Ludwig Kirchner Szerelmespár a műteremben című 1908-as viaszkréta rajzától Lyonel Feininger Városának 1953-as vásznáig húzódik. A rendkívül sikeres Rudolf Budja osztrák galériahálózata mellett Londonban is megjelent, majd New York és Miami felé terjeszkedett tovább. A műkereskedés profilját a huszadik századi modernek és kortársak európai, illetve amerikai élvonala szabja meg, ezt tükrözi a katalógusban a galéria két reprója is: az egyik Andy Warhol négyzetméteres portréja 1984-ből, a másik egy közel másfél méteres c-print Frank Worth közismert 1959-es pillanatfelvételéről, amelyen Marylin Monroe fehér ruháját nyakába fújja a léghuzat.
