Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Imponáló számokkal szegült szembe a műtárgypiacot is elérő válsággal az idén negyvenedszer megrendezett Art Basel: több mint háromszáz galéria állított ki a svájci városban a világ legfontosabb kortárs művészeti vásárán - 1100-nél is több jelentkező közül választották ki őket -, nagyjából 2500 művész alkotását vonultatva fel. A bázeli vásár specialitásának számító Art Unlimited 12 ezer négyzetméteres csarnokában 59-en állíthatták ki nagyszabású műveiket - köztük volt például a német konceptualista művész Sigmar Polke Felhője vagy az indiai Bhati Kher Beszélő fája.
A legtöbb kiállító, szám szerint 75 az USA-ból érkezett, utánuk következtek a németek 56, majd a svájciak 33 galériával. Kelet-Európát leginkább a lengyelek képviselték - onnan négyen állíthattak standot -, és jelen volt a ljubljanai és berlini galériát működtető Gregor Podnar is, listáján a budapesti Csörgő Attilával. Rajtuk kívül csak a moszkvai XL galéria érkezett a világnak ebből a részéből. (Az Art Basel honlapján külföldre származott magyarok is szerepelnek a résztvevők között, mint Richard Nagy galériája Londonból, az alkotók között pedig André Kertész, illetve Moholy-Nagy László.)
Az Art Baselbe tavaly 60 ezer körüli látogató érkezett, ötezerrel több, mint egy évvel korábban - az idei közönség létszámáról még nincsenek becslések, mint ahogy az eladások közül is csak a kiemelkedőkről számolt be eddig a média. Látványos sikert aratott például a felkapott kortárs japán Takashi Murakami és a popművész-producer Pharrell Williams közös műve, az Egyszerű dolgok. Húsz perccel a vásár megnyitása után már négyen küzdöttek érte a párizsi Emmanuel Perrotin standjánál, végül több mint kétmillió dollárért kelt el - értesült a The New York Times. A Murakami alkotta üvegszálból készült szörny szájába Williams helyezte el kedvenc tárgyainak másolatait, ketchupos palacktól Pepsi-dobozig - mindegyiket a Jacob&Co. ékszerészház készítette el 18 karátos aranyból, összesen mintegy 26 ezer drágakővel kirakva.
Összességében azonban nem a mohó vásárlás jellemezte a bázeli vásárt az első beszámolók szerint. Az eladások a felét teszik ki a tavalyinak - mondta egy New York-i kereskedő a Bloombergnek -, s míg tavaly az első negyven percben elkelt a standi kínálat 80 százaléka, most háromszor-négyszer is visszajönnek az érdeklődők. A spekulánsok eltűntek, ma már nem vesz valaki műtárgyat azért, hogy keressen rajta, azt vásárolják meg, amivel együtt akarnak élni. Hasonló tapasztalatokról mesélt egy interjúban a Párizsban és Salzburgban is jelen lévő Ropac galéria igazgatója: nincsenek itt az oroszok, az angolok, az ázsiaiak - mondta -, ehhez képest meglepően jól megy a bolt, az ismert európai gyűjtők vásárolnak. Azért van példa amerikai vevőre is: alkalmi vételként emlegette a média David Hockney Henry & Eugene című 1977-ben készült festményét, melyet egy kaliforniai galéria adott el 1,8 millió dollárért egy kaliforniai gyűjtőnek. A brit festő nemrég érte el eddigi aukciós életműrekordját a Christie's New York-i árverésén, ahol 7,9 millióért kelt el a Beverly Hills-i háziasszony című képe (Napi, 2009. május 18.).
Olyan ügylet is volt természetesen, amely a vevő személye miatt váltott ki nagy érdeklődést: a kortárs designtárgyakat is gyűjtő, a művészeti vásárokon rendszeresen felbukkanó Brad Pitt megvásárolta a német Neo Rauch 960 ezer dolláros listaáron szereplő Etappe című képét a David Zwirner galéria standján. Megjelent a korábban nagy műtárgyvevőnek számító orosz milliárdos, Roman Abramovics is, aki a nem is olyan régi szép időkben még dollártízmilliókat költött egy-egy alkotásra - most is látták, amint megtekintette a zürichi Bruno Bischofberger standján Andy Warhol 11 méter széles Nagy retrospektív festmény című művét, amelyen a pop-art művész ismert motívumai sorakoznak fel, Marilyn Monroe-tól a leveskonzervekig. A 80 millió svájci frankra tartott alkotásra nem csapott le senki - Abramovics sem.
