Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem érinti a műtárgykivitel engedélyezési és ellenőrzési rendjét az átállás a schengeni határőrizeti rendszerre - közölte a sajtóval Buzinkay Péter, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) műtárgy-felügyeleti irodájának vezetője. Magyarország uniós csatlakozása, 2004. május 1. óta már tilos volt a rendszeres és tételes áruellenőrzés a belső határokon, ám mivel a schengeni térség határa egybeesett az osztrák-magyar határszakasszal, a személyforgalom ellenőrzése megmaradt 2007. december 21-ig.
A vám- és pénzügyőrség 2004 májusa óta kialakította a maga újfajta ellenőrzési rendjét, vannak ugyanis különleges árufajták (például a fegyverek, az egészségre veszélyes termékek, a védett állat- és növényfajok), melyek esetében az egyes EU-országoknak továbbra is vannak a belső határokon ellenőrzési feladataik. Ezek közé tartoznak a kulturális javak is, melyeknek Magyarországról való kivitelét az örökségvédelmi törvény szabályozza, amely szerint a másik EU- tagállamba irányuló ilyen forgalom is engedélyköteles, és ennek ellenőrzését a vámszervek 2004 óta is végzik. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága mélységi ellenőrző csoportokat hozott létre, melyek a határsávokban járőrözve végeznek szúrópróbaszerű ellenőrzéseket. Ezek a csoportok 2004 óta már több tucat esetben foglaltak le engedély nélkül kivinni szándékozott kulturális javakat.
Ez a rend bizonyos átszervezésekkel megmarad, változás elsősorban a határátlépés igazolásában várható, amire valószínűleg a vámhivatalok kapnak majd kizárólagos felhatalmazást (2004 óta ezt a mélységi ellenőrző csoportok is megadhatták). Az érintett kulturális tárgyak kiviteléhez ezután is engedélyt kell kérni a KÖH-től, de azt - hasonlóan az útlevélhez vagy a személyi igazolványhoz - csak a hatóságok kérésére kell felmutatni a schengeni határon. Az övezet külső határán, például az ukrán, a szerb, a horvát szakaszon továbbra is szigorú ellenőrzési és kiléptetési szabályok vannak érvényben.
