Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nagy sorozaton vannak túl a világ vezető aukciósházai: mind a Christie’s, mind a Sotheby’s két-két többnapos árverést bonyolított le a múlt héten Londonban. A hét első napjai mindkét háznál az impresszionista és modern festőké voltak, majd a kortárs – a nemzetközi szóhasználattal élve háború utáni – alkotók következtek. Az első látványos siker a Christie’sé volt, amely az impresszionisták június 18-i árverésén jutalékkal együtt 121 millió font (240 millió dollár) bevételre tett szert, felülmúlva az előzetes becslések felső értékhatárát. A vevők 78 százaléka európai volt, köztük oroszok; szakértők szerint új gyűjtőköre alakul az impresszionista korszaknak, a korábban domináns – ma inkább eladóként jelentkező – amerikaiak, illetve a japánok nyomába lépve. A legnagyobb eredményt Claude Monet hozta: 1904-ben készült képe a londoni Waterloo Bridge-ről 17,9 millió fontért talált gazdára, 6–8 milliós indítás után; japán beadója 3,4 millió dollárért vette meg a valamikor Alexander Korda filmrendező birtokában levő képet 1990-ben New Yorkban a Sothebys’nél – emlékeztetett a katalógus. Életműrekordot jelent az a 6,6 millió font, amennyiért a katalán Joan Miró 1940-ben festett Kakasa gazdára talált, illetve a Natalja Goncsarova 1909-es Almaszedéséért megadott 4,9 millió font (1–1,5 milliós indítás után); ez utóbbi nemcsak egyéni csúcs – hangsúlyozza a ház közleménye –, hanem egyben a legmagasabb ár, amit egy festőnő valaha árverésen elért.
A Monet-képek csatáját azonban ezúttal a Sotheby’s nyerte: egy napra rá 18,5 millió fontért vette meg nála egy ázsiai gyűjtő az 1904-ben festett Vízililiomokat; a 10–15 millió fonton indított, az aukció előtt Moszkvában is kiállított kép szakértők szerint az egyik legszebb a sok vízililiomos Monet közül. Kis csalódás azonban így is érte a házat, hiszen a várakozásokkal szemben nem dőlt meg a francia művész árverési rekordja, azt továbbra is egy 1998-ban eladott hasonló témájú Monet-mű tartja, 19,8 millió fonttal. Sikerült viszont megdönteni a Henri Matisse-képek rekordját: a fauve-ok csoportjának talán legismertebb tagja 1942-ben festette meg fotelben elheverő táncosnőt ábrázoló képét, amelyért 8–12 milliós indítás után 11 millió fontot adtak.
A kortársak árveréseinél is a Christie’snek állt először a zászló június 20-án: egy telefonos licitáló jutalékkal együtt 7,9 millió fontot (15,7 millió dollár) adott Lucian Freud portréjáért, melyet barátjáról, a művészeti szerkesztő Bruce Bernardról festett. Ennél több pénzt addig még soha nem adtak európai árverésen ma is élő festő művéért; a kategória világrekordját ekkor még Jasper Johns májusban 17,4 millió dollárért, ugyancsak a Christie’snél eladott Figure 4 című absztraktja tartotta. Június 21-re azonban ez is megdőlt, mégpedig a Sotheby’snél. Jutalékkal együtt ugyanis 9,65 millió fontért (19,3 millió dollár) kelt el a művész Damien Hirst Lullaby Spring címen futó, 3–4 millión kezdő 2002-es műve (ez egy Négy évszak sorozat része, van Lullaby Summer, Autumn és Winter is). Minden évszaknak egy-egy gyógyszerszekrény felel meg; a rozsdamentes acélból és üvegből készült nagyméretű Lullaby Spring fiókjai 6136 külön-külön megfestett tablettát tartalmaznak – mögöttük tükörrel –, melyek kaleidoszkópszerűen látszódnak az üvegajtókon át. Az aukció másik csillaga Francis Bacon volt: az 1992-ben elhunyt művész 1978-ban festett önarcképe jutalékkal együtt 21,6 millió fontot ért meg valakinek, 8–12 milliós indítás után.
Mindent összevéve a két nagy ház összesen mintegy 435 millió font bevételre tett szert (nem végleges adatok szerint) a júniusi nagyhéten Londonban, ez körülbelül 50 százalékkal több, mint egy évvel korábban – igaz, előzetesen olyan szakértői becslések is voltak, amelyek az 500 milliós summát se tartották kizártnak.
