Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Fiókot nyitott Moszkvában a múlt héten a Sotheby’s – jelentette be közleményben a világ második legnagyobb aukciósháza, amely ezzel a nemzetközi árverési házak közül elsőként jelenik meg ilyen közvetlenül az egyre fontosabb orosz műtárgypiacon. A Kreml közelében, a Romanov Dvor Business Centerben helyet kapó Sotheby’s Russia igazgatójának Mihail Kamenszkijt nevezték ki; ő korábban oroszországi aukciósházakban, művészeti intézményekben dolgozott, legutóbb pedig a Bank of Moscow elnöki tanácsadója volt.
A Sotheby’s 1985 óta tart az orosz művészetre szakosodott aukciókat, de ezek jelentősége csak ebben az évezredben ugrott meg igazán, párhuzamosan azzal, ahogy a hirtelen, főleg az energiapénzeken meggazdagodott oroszok általában is ellepték a világ műtárgypiacát. A Sotheby’s orosz művészeti szekciójának forgalma 2006-ban 153,5 millió dollárra rúgott – ez a hússzorosa a 2001. évinek. Az oroszok azonban ma már nemcsak patrióta alapon vásárolnak: a műtárgypiac összes szegmensében komoly vevőnek számítanak, akár gyűjtési, akár befektetési szándékkal. Moszkvai jelenlét nélkül már nem lehetett tovább folytatni – nyilatkozta a Bloomberg szerint Kamenszkij, hozzátéve, hogy Oroszország mellett Ukrajnát is prioritásként kezelik, hiszen ott is kialakult már egy számottevő gyűjtői kör, amelynek tagjai klasszikus és kortárs műveket is vásárolnak, sőt némelyikük saját múzeumot is nyit.
A fióknyitással egy időben még egy újdonsággal igyekszik megnyerni az orosz vevőket a Sotheby’s: először vette fel Moszkvát egy aukciós kiállítását megelőző road show helyszínei közé. A Vörös téren levő állami történeti múzeumban május 27-ig volt látható az impresszionisták és kortársak június 19–20-i londoni aukciójának két sztárja: Claude Monet egyik vízililiomos képe 1904-ből (ezt a 20–30 millió dolláros sávban indítják), illetve Francis Bacon önarcképe 1978-ból, 16–24 millió dolláros becsértékkel. A világszámok mellett kiállítják a júniusi orosz árverés sztárjait is, köztük a XX. századi Mihail Larionov 2–3 millió dollárra tartott csendéletét.
