Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Sotheby’s múlt csütörtöki New York-i orosz művészeti árverése minden idők legnagyobb bevételét hozta ebben a szegmensben: a 429 tétel 82 százaléka talált vevőre, összesen 46,7 millió dollárért. Ezzel az aukciós ház ismét megdöntötte saját rekordját: a tavaly decemberi orosz árverés 38,4 millió, az egy évvel ezelőtti 35,1 millió dollárt hozott a konyhára. A csillapíthatatlan keresletet részben az újdonság varázsával, részben a piacra most érkező orosz és ázsiai műgyűjtők érdeklődésével magyarázzák a szakértők – olykor azonban így is meglepődnek. Most előzetesen mindenki a klasszikus „orosz” képektől várta a legtöbbet, a legkapósabbnak azonban az ázsiai témájúak bizonyultak. A legtöbb pénzt, jutalékkal együtt 2,2 millió dollárt, az amerikai művészként ismertté vált, ám szentpétervári születésű Nicholas Roerich Lao-ce című, 200–300 ezer dolláros sávban indított temperájáért adta egy telefonos ajánlattevő – derül ki az árverési ház közléséből. Az 1947-ben elhunyt művész Konfuciusa 1,25 millió dollárért talált ugyancsak távollevő vevőjére. Szintén telefonon küzdött valaki egy a teremben levő orosz vevővel Alekszandr Jakovlev Kabuki táncosáért, végül 1,81 millióért szerezte meg; az 1917 után külföldön maradt, több ázsiai körutat is tevő festő mostanában kezd betörni a legelismertebb oroszok közé – mondta a Bloombergnek egy a korai XX. századi orosz műveket vásárló moszkvai műkereskedő.
A legdrágábban indított kép, Pjotr Koncsalovszkij 1910-ben készült, minimum 2,5 millió dollárra becsült fauve-ista Olajfaligete viszont nem talált gazdára; szakértők szerint pedig kiemelkedő műről van szó, visszamaradása is azt jelzi, hogy a forrásban levő orosz műkincspiacot egyelőre kiszámíthatatlan logika mozgatja. Annál nagyobb volt a harc a dísztárgyakért, különösen ha a cári ékszerész, Fabergé műhelyéből kerültek ki, de vitték a zománcdíszes darabokat és a szentpétervári cári manufaktúrában készült porcelánokat is.
Az otthonaik dekorálására semmi pénzt nem sajnáló orosz gazdagok mozgatták a tárcsákat egy nappal korábban a Christie’snél is, ahol végül 15 millió dolláros bevétellel zárult a 193 tételes orosz aukció. A kínálat gerincét az 1917-ben Moszkvában szolgáló amerikai nagykövet, Charles R. Crane gyűjteménye alkotta; a 42 darabért összesen 5,8 millió dollárt fizettek ki, a legtöbbet, 1,47 millió dollárt a cseh Alphonse Mucha képéért. A mű – A jobbágyság eltörlése Oroszországban – nem érte ugyan el az 1,5 millió dolláros alsó becslést, de ez az ár így is aukciós rekordnak számít egy Mucha-kép esetében.
A Christie’s különben most rendezte első orosz művészeti árverését New Yorkban; Londonban már eddig is küzdött ezen a terepen az örök vetélytárs Sotheby’szel. Egyre több orosz gyűjtő fordul közvetlenül az aukciós házakhoz a galériások helyett – indokolta a tengerentúli nyitást a Christie’s orosz részlegének egyik vezetője. Azt ő sem magyarázta meg, miért adnak olykor hat, sőt hét számjegyű összegeket dollárban alig ismert művészek „orosz” címszóval eladható alkotásaiért, de a galériások véleménye eléggé egybehangzó: olyan sok a pénz a piacon, hogy ha valaki tényleg meg akar venni valamit, akkor az ár nem számít.
