Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kiemelkedően jó, 675 millió forintos összesített leütési árat hozott a Mű-Terem Galéria szezonzáró árverése, látványos licitekkel. A legtöbbet Paál László nemrég felbukkant barbizoni tájképéért adták, a 20 millión indított mű múzeumi kvalitásának megfelelően szerepelt, 42 millió lett a leütési ára. Nemes-Lampérth József „nyers és vad” színekkel festett csendélete ugyanekkora indítással 30 millióért ment el. Berény Róbert 1930-as Macskás csendélete, amely a hátoldalán lévő felirat tanúsága szerint egykor Elzának és Gyulának („kikért szíveim gyúlának”) szerzett örömet, most valakinek ezen a karácsonyon okoz boldogságot: nyolcmillió forintos kezdő ára 25 millióra emelkedett.
Lotz Károly aktja, a sokat reprodukált Vénusz 27 millióért kelt el, ez az ár is jócskán magasabb a tízmilliós kikiáltásinál. Aba-Novák temperával festett Trecento városa – szerepelt az 1930-as velencei biennále magyar anyagában – szintén 10 millióról indult, végül 22 milliót adtak érte. Egrytől több remek kép is volt az árverés anyagában, közülük a legértékesebb az 1932-es Szigligeti est lett; az életmű sokat idézett darabjának ára 12 millióról 22 millióra emelkedett.
Kádár Béla Scheiber Hugóval együtt nyugat-európai tanulmányutat tett 1921-ben; Bécsben és Berlinben kapott új inspirációt, megismerkedve a kortárs expresszionista és futurista törekvésekkel. Az út során keletkezett, külvárosi gyártelepeket, hidakat, rakpartokat ábrázoló rajzait mappába gyűjtötte és néhány olajképet is festett. Ebbe a sorba tartozik a most árverezett Fürdőzők a hídnál című alkotás, amely 7,5 milliós kikiáltási árát jócskán meghaladva, 19 millió forintért kelt el. Kádár Bélától még egy harmincas évekbeli festmény is felbukkant – a Hölgyek zöld háttér előtt, látható volt a galéria rejtőzködő csodák kiállításán –, ennek ára is jelentősen nőtt, 6 millióról 16 millióra. Mészöly Géza Balatoni fürdőházáért 18 millió forintig tartott a licitharc (kikiáltási ára 5,5 millió). A két kerub Kondor Bélától 14 millióért kelt el, 10 milliós indítás után.
Az est egyik legnagyobb sztárja Paizs Goebel Jenő Párduc és leopárd című 1933-as festménye volt, amelyre 1,6 millió forinttól kezdődött a licit, s 12 milliónál koppant a kalapács. Paizs a kortársak visszaemlékezései szerint különc, befelé forduló figura volt, aki saját mesebeli világában élt. Mivel egy gyerekkori betegség miatt siket és beszédhibás volt, talán ezzel védekezett a magány és a környezet ridegsége ellen. A Párduc és leopárd e képzeletbeli dzsungel ábrázolása.
A Magyar Nemzeti Galéria sikeres Mednyánszky-kiállítása óta töretlen a fokozott érdeklődés a festő életműve iránt – most is több szép festményt árvereztek tőle, s mindegyik ára jelentősen nőtt. A 6 millión kezdő Olvadást 17 millió, a 4,2 millióra tartott Vízparti tájat 11 millió forintig vitték föl a licitálók. Erősödik a kereslet Molnár C. Pál amúgy is kapós művei iránt, most többek között az Angyali üdvözletet lehetett tőle elvinni, 5,5 milliós árát 7,5 millióra tornászták fel.
Folytatódott az a tendencia is, hogy jól megfizetik neves festők rajzait, vázlatait is. A Krisztus Pilátus előtt című Munkácsy-festményhez készített ceruzavázlatért 1,5 milliót (kezdő ára 500 ezer forint volt) adtak, a Siralomház tanulmányrajzáért pedig 400 ezret. A Korzó című színezett litográfia Vaszarytól 850 ezer forintot ért, 80 ezres kezdő ár mellett. Ámos Imre Angyal harsonával című tusrajzáért is folyt a harc: 50 ezerről indult, végül 750 ezernél állt meg. Végül, de nem utolsósorban, a magyar aukciókon megkerülhetetlen Rippl-Rónai Józseftől egy fiatal lányt ábrázoló pasztell ára hat és fél millióról 13 millióra emelkedett.
