Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ékszereket és festményeket árverezett a BÁV a múlt héten, és ezzel befejezte a tavaszi szezont. A csaknem hatszáz tárgy aukciója különösebb izgalom nélkül zajlott le, a nagyobb értékű tételek többsége nem talált vevőre. Patkó Károly Etetés című késői műve kivételként lett a legdrágább, kilenc és fél millió forintért.
Az ékszerek között is volt azért kivétel: a katalógus hátlapján is reprodukált XIX. századi arany karék, csillag alakban rátett briliánsokal díszítve 850 ezer forintos kikiáltási árán elkelt. Nem talált viszont gazdára sem a fekete tahiti gyöngysor 400 ezerért, sem a fehér tenyésztett gyöngysor 600 ezerért, miként a majdnem egymilliós ezüst étkészlet, a 900 ezerért kikiáltott Cartier, illetve a 600 ezerre taksált Piaget női ékszeróra sem.
A festmények között megmaradt Székely Bertalan történelmi témájú vászna (kikiáltási ára 5 millió forint), Márffy Sivatagi alkonyat című pasztellje (2,4 millió) és ifj. Markó két és fél millióért kínált szokásos tájképe. Megvették Molnár József Juhász a nyájával című festményét 2,8 milliós alapárán, Csók Istvántól egy Züzü képet egymillióért, Vörös Gézától egy csendéletet 700 ezerért, Glatz Oszkártól egy népviseletbe öltözött, virágot szedő kislányt 800 ezerért.
A kortárs alkotások közül a legmagasabb árat Fehér László festménye érte el, a Zöld lépcső 800 ezerről 1,2 millióra emelkedett. Gyémánt László kompozíciójának ára 300 ezerről 500 ezerre módosult.
A legnagyobb arányú növekedést Lechner Gyula két, régi pesti utcarészletet ábrázoló olajképe érte el, mindkettő 60 ezerről 220 ezerre drágult. Az 1914-ben elhunyt Lechner festészettel, műfordítással és szobrászkodással egyaránt foglalkozott, amúgy rajztanár volt. Több képét is őrzi a Magyar Nemzeti Galéria.
