Tartotta magát újításához Forró Tamás, amikor a Belvedere Galéria március 19-i kamaraaukcióján is árkategóriák szerint csoportosította tételeit (tízezertől kilencvenezer forintig terjedő indítással, a hetvenezret kihagyva). A módszert kezdi megszokni és megkedvelni a közönség, ezúttal a kínálatnak pontosan a fele kelt el: 244-ből 122 tételt értékesítettek. A visszamaradt anyagra május 3-ig lehet aspirálni a kikiáltási áron.
A hat számjegyű leütések közül a legmagasabb 650 ezer forint lett, egy magyar festő 1920 körüli, Gulácsy-jelzésű vásznáért (80 ezerről startolt és egy szabadban festegető nőt ábrázol szecessziós stílusban). Kádár Géza Pipacsos tája épp tízszeresét hozta, amikor 60 ezer helyett kereken 600 ezernél koppant a kalapács. A harmadik helyezett Gyenes László 1943-as Mediterrán tája lett – amelyet a meghívón és a katalógus címoldalán is futtattak –, ez 40 ezerről ért 380 ezres magasságba. Úgy tűnik, a licitálók nem féltek az ismeretlen szerzőktől vagy utólag szerencsés felfedezést remélnek, mert ezután egy huszadik századi orosz festő jelzés nélküli, vegyes technikájú lapja következett, három női akttal: 40 ezerről 240 ezerre kúszott fel az ára. Háry Gyula Öböl című mediterrán tája 90 ezres elvárás után 190 ezret hozott, rögtön utána Lakos Alfréd 1917-es Gondolkodója ugyanennyiről 150 ezerig araszolt – ugyanezt az árat érte el Ziffer Sándor 1913-as, ceruzával rajzolt markáns önarcképe is, ám alig 20 ezerről startolva.
A legalacsonyabb, tízezer forintról induló sávban tételek tucatjai kerültek új tulajdonoshoz. A Belvedere Galéria számára is rentábilis volt az árverés, hiszen az értékesített tételek 3 950 000 forintos kikiáltási összegével szemben 6 478 000 forint lett a leütések summája.
