Tovább színesíti nemzetközi palettáját az Abigail Galéria: a XVI-XVIII. századi olasz, osztrák és német mesterrajzok árverezése után (NAPI Gazdaság, 2004. november 22., 12. oldal) most Izraelből hozott értékesítésre hatvan képet Bíró Antal (1907-1990) festőművész hagyatékából. A kollekció jelentőségét fokozza, hogy java része az ötvenes évek párizsi terméséből való, amely egyrészt a magyar mester egyik legérettebb periódusa volt, másrészt eddig itthon még szakmai körökben sem ismerhették az érdeklődők ezt az anyagot.
Bíró Antal képeinek legjelentősebb együttesét (mintegy 250 festményt) a művész 1947-1968 közötti munkáiból hozta össze Párizsban egy műgyűjtő házaspár, Charlotte és Louis Bergman, a festő barátai. Bíró elismertségét ekkoriban már - a gyarapodó múzeumi vásárlások mellett - az is jelezte, hogy rendszeresen szerepelt a Salon des Realités Nouvelles kiállításain, olyan magyar származású pályatársai oldalán, mint Etienne Beöthy, Réth Alfréd, Nicholas Schöffer vagy Victor Vasarely. Charlotte Bergman férje halála után is gyarapította a képállományt, amelyben többek között Picasso, Dufy és Matisse alkotásai, Moore szobrai is szerepeltek. Amikor az özvegy 2002-ben elhunyt, gazdag hagyatéka a jeruzsálemi Israel Museum tulajdonába került. Az intézmény a hatalmas anyag kisebb hányadát elárverezte, a Bíró-képek egy részét ekkor szerezte meg Jacob Gildor izraeli művész, aki a londoni Gilden’s Arts segítségével szeretné őket világszerte népszerűsíteni. Ennek a sorozatnak az első állomása az árusítással egybekötött budapesti bemutató az Abigail Galéria csoportos téli tárlata keretében, amely még március 4-ig látogatható.
Bíró Antal képei mellett az első emeleti teremben a nyolcvanéves Parrag Emil műveit is meg lehet vásárolni. A hatvanas évek korábban már bemutatott, lendületes gesztusfestészete után most további három periódusából válogattak: a líraian festékcsorgatásos képektől az op-art térhatásúakon át a kilencvenes évek stilizált természeti látványaiig. A földszinten három olyan festőnő – Futásfalvi Márton Piroska, Mersits Piroska és Mártonfi Benke Márta – képei között tallózhat a látogató, akinek munkássága az utóbbi időben került az érdeklődés homlokterébe a múzeumi tárlatokon és a műkereskedelemben egyaránt, és ismertségükkel párhuzamosan emelkednek áraik is.
Wagner István