A fiatal galériások kategóriájában, a régieknél kedvezőbb feltételek mellett vendégszerepelhettek a magyar meghívottak, a bécsi-budapesti Knoll Galéria, valamint Deák Erika az idei bolognai kortárs nemzetközi képzőművészeti mustrán, az Arte Fierán (NAPI Gazdaság, 2005. január 24., 12. oldal). A január 28–31. között megtartott vásár mindenekelőtt a kapcsolatépítés szempontjából bizonyult sikeresnek, de egyes kategóriákban üzletek is köttettek.
A Knoll standján élénk érdeklődés mutatkozott a közönség és a sajtó részéről egyaránt – mondta el lapunknak a galéria részéről jelen levő Pilinger Erzsébet –, főleg Birkás Ákos legújabb portrécsoportjai álltak a középpontban, egyrészt a tekintélyes méret, másrészt a művész ironikus-realisztikus látásmódja okán. A rendezők mediterrán lezsersége miatt azonban a szervezésben sok minden az utolsó pillanatra maradt, ezért törzsvásárlóikat sem tudták kiutaztatni a vásárra, mint ahogy eddig bevált és az olaszoknál most is jól funkcionált. A helyszínen így nem kelt el egyetlen mű sem, de a kapcsolati tőke erősítése mégis biztató jel, a Knoll eddigi tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy az egy-egy ilyen esemény, például a KunstKöln keretében megismert potenciális vásárlók később elmentek Bécsbe és felkeresték a pesti testvérgalériát is, majd valóban megvették azt, amit előzetesen kiszemeltek. (A velünk egy soron bemutatott közép-európai társgalériák közül egyébként a szlovének is egyelőre inkább csak erkölcsi babérokat arattak, a prágaiak meg a bukarestiek viszont néhány képet el is adtak.)
Deák Erika viszont egyértelmű sikerként könyveli el a bolognai megjelenést. Mojzer Zsuzsa apró akvarell önarcképei nejlonfóliában például egytől egyig elkeltek – igaz, viszonylag mérsékelt árakon –, sőt katalógusából is megrendeltek olyan vízfestményeket, amelyek ott sem voltak a standon. Bak Imre puritán geometrikus-absztrakt stílusa Bolognában is komoly érdeklődést keltett, akárcsak a másik véglet, Iski Kocsis Tibor realisztikus piktúrája (őt két olasz galériás is meghívta egyéni szereplésre). Ami az árakat illeti, Deák Erika tipikusan olaszosnak tartja az Arte Fierát a berlini Art Forum poroszos korrektségével szemben, ahol félórás tárgyalás után már konkrét üzlet köttetik a helyszínen, míg a talján változatban ez nem garantált. Egyáltalán, a honi galériások Bolognában felkészültek a hosszas alkudozásokra és eleve duplájára állították be az indítást, míg a magyar galériás a normál, európai árkategóriáról startolt és komolytalannak tartotta volna, ha ebből lényegesen enged – ez is az egyik magyarázata a mérsékelt eladási aránynak. A közeljövőt illetően Deák Erika a legnagyobb sikernek azt tartja, hogy a rangos frankfurti kortársvásár igazgatónője roppant kedvező anyagi feltételek mellett hívta meg galériáját az április végi nemzetközi mustrára.
