Szokatlan módon, két menetben, a hét elejére és végére elosztva tartják évadzáró aukciójukat Nagyháziék: a régi mesterek, valamint a XIX–XX. századi alkotók képeit és szobrait december 6–7-én viszik kalapács alá, a vegyes műtárgyak, bútorok, szőnyegek, ezüstök és ékszerek 11–12-én kerülnek sorra. Műkereskedelmi berkekben régi mondás, hogy a tárgyak vonzzák egymást. Ezúttal olasz és francia mesterek márványszobrai kerültek egy csoportba az ókortól a középkorig, egy másik kategóriában pedig Krisztus-korpuszok tucatját kínálják egy vitrinben, hasonló időszakból, a fentiek mellett német, holland, angol alkotóktól is.
Az egyik legdrágább tétel a Lionello Spadának tulajdonított Zenélők című védett olajkép a XVII. század első negyedéből, 18–30 milliós becsértéken (az első szám a kikiáltási árat, a második a reális kereskedelmi értéket tükrözi). Ezt követi egy kuriózum, Kovács Margit közel két méter magas galambos kútja, 12–15 millióért. Borsos régebbi árverésről ismert, Virágjóslás című vásznát most 9–11 millióra taksálták, Ligeti mediterrán tája 8,5–13 milliót kóstál. A külföldiek közül Droochsloot Betegek a Bethesda tónál című sokalakos kompozíciója 7,5–12 millió forint, Zimmermann tájképe a comói tóról éppúgy 6 millióról startol, mint az újabban divatba jött Skuteczky velencei idillje.
Az ékszerek között egy csiszolt briliáns vezet (3,9–5,2 millió), aztán egy erdélyi arany csokornásfa következik az 1600-as évek derekáról, rubinnal és zománcfestéssel ékesítve (3,2–4,8 millió), majd egy smaragd Kolumbiából (2,6–3,4 millió). Minimum 2,8 milliót várnak egy XIX. századi német elefántcsont díszkupáért és Pigler 1836-os, mechanikus működtetésű képórájáért, éppúgy, mint egy 1800 körüli holland intarziás ruhásszekrényért. A szőnyegek közül egy XIX. századi monumentális flamand falikárpit mitológiai jelenettel 1,4–2,5 milliót ér a szakértők szerint.
Wagner István