Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem akadt érdeklődő a régi mesterrajzokra és a XVI. századi olasz illuminált kéziratokra az Abigail Galéria múlt heti árverésén, ennek ellenére jó volt őket látni magyar aukción. A festmények között több milliós kép gazdára talált, jó néhány azonban megmaradt.
Kockázatos vállalkozásba kezdett az Abigail Galéria, amikor régi mesterek rajzait kínálta magyarországi aukción. A rajz műfaja, amely képet ad a mesterségbeli tudásról és bepillantást enged az alkotói folyamatokba, mindig is szűk gyűjtői réteget vonzott. A mesterrajzok 85 százaléka ma már múzeumokban található, nehéz hozzájuk jutni és drágák is. A Sotheby’s New York-i fiókja 2000 januárjában külön aukciót szentelt a XVI–XVII. századi régi mesterek rajzainak, akkor az 1996-ban elhunyt magyar származású gyűjtő, Emile Wolf kollekciója került kalapács alá, szép sikerrel, magas leütési árakkal. Az Abigail árai nemzetközi szinten nem magasak, de itthon nem akadt olyan gyűjtő, aki 8 millió forintot adna egy Tiepolo-tollrajzért. Nem érdemes felsorolni, mi minden nem kelt el, hiszen egyedül egy XVIII. századi, Keresztelő Szent János fővételét ábrázoló rajz, egy mennyezetfreskó vázlata talált vevőre, az is csak 700 ezer forintos kikiáltási árán.
A festmények között sikere volt az avantgárd bábművészként is alkotó A. Tóth Sándor 1930-as, Bigézők című vásznának, amely 3,6 milliós induló ár mellett 5,5 millióért kelt el. Schadl Jánostól 2,2 millióért ment el két drámai tájkép, Kmettytől egy pasztell 1,9 milliós kikiáltási árán, Csóktól pedig egy virágcsendélet egy licitlépcsőt emelkedve, 2,4 millióért cserélt gazdát.
