Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magángyűjtemények féltve őrzött darabjait mutatja be szűk egy hónapig a Mű-Terem Galéria a Falk Miksa utcában, jó néhány mű külföldről érkezett haza erre az alkalomra. Angliából, Svájcból, Németországból, Ausztriából is jöttek képek, ami jelentősen növelte az esemény biztosítási költségeit. (A rendezvény volumenét jellemzi, hogy a bemutatott anyag teljes biztosítási értéke meghaladja a hárommilliárd forintot.) Ahogy Virág Judit, a galéria tulajdonosa elmondta: a gyűjtők szerencsére tisztában vannak felelősségükkel, melyet egy komoly gyűjtemény birtoklása ró rájuk és tudomásul véve, hogy ez gyűjtői kötelességük, habozás nélkül adták a képeket (persze ez növelheti is az adott festmény értékét, hiszen reprodukálják, reklámozzák). A kiállítás teljes képanyaga művészettörténeti tanulmányokkal kiegészítve megjelent egy kétnyelvű albumban, amely megvásárolható a galériában s a szervezők küldenek belőle egy-egy példányt a világ jelentős galériáinak, aukciós házainak és a hazai könyvtáraknak. Egyebet nem kívánnak tenni a hírverés érdekében, hiszen itt egy kép sem eladó, inkább az a cél, hogy soha nem látott alkotásokat állítsanak reflektorfénybe, szakmai kutatásokat segítsenek elő, illetve tegyenek lehetővé.
A Mű-Terem Galéria 2002-ben közreadott felhívására – amelynek a legfőbb kritériumai a meglepetés és a kvalitás voltak – több mint ezer képpel jelentkeztek, ezek közül választottak ki háromszázat. A mostani tárlat – amint pontos címéből is kiderül – az első egy sorban, most ugyanis az 1853-1919 közötti időszakból állítanak ki 130 festményt, ezt követi majd 2005 tavaszán 150, a hatvanas évekig terjedő időszakból származó alkotás. A vállalkozás előképének a Magyar Nemzeti Galéria 1981-es, Válogatás magyar magángyűjteményekből című, mára már legendássá vált kiállítása tekinthető, amelynek katalógusa azóta a műkereskedelmi szakma kézikönyve lett. Ott azonban főleg XVI–XIX. századi képek szerepeltek, hiszen az volt a gyűjtés fő iránya is, ami viszont mára eltolódott a XIX–XX. századi magyar festők képei felé. A legnagyobb szenzációt a mostani tárlaton azok a művek jelentik, amelyeket csak korabeli reprodukciók alapján ismert a szakma, de hollétükről nem volt tudomása. Így nem szerepelt a Magyar Nemzeti Galéria téli átfogó, nagy Mednyánszky-kiállításán az a két mű, amelyik most itt van a Falk Miksa utcában: a Csavargók az éjszakában és a Zúzmarás erdő. Felbukkant két eddig ismeretlen Rippl-Rónai is a kukoricás korszakból, emellett itt vannak Markó Károly, Ziffer Sándor, Fényes Adolf, Dénes Valéria, Tihanyi Lajos, Perlrott Csaba Vilmos, Kmetty János és Czigány Dezső olyan alkotásai, amelyeket a nagyközönség még soha nem láthatott. A „rejtőzködő csodák” között minden szombaton 11 órakor ingyenes tárlatvezetést tart Virág Judit.
