Az utóbbi időben számos megsemmisültnek vélt vagy szem elől tévesztett alkotást csalogatott elő rejtekhelyéről a hazai műkereskedelem. Most a Belvedere Galéria és Aukciósház is leteszi a garast, amikor őszi nyitó árverésén egy viszonylag ismeretlen életmű egyik főművét prezentálja a nyilvánosság előtt, külön tanulmány kíséretében. Dux Zsigmond (1826–1895) Pozsonyban született, átmenetileg Pesten élt, majd Bécsben telepedett le. Magyar parasztnő gyümölccsel című 1863-as olajképéről eddig annyit tudtunk, hogy ugyanabban az évben a Pesti Műegylet kiállításán 400 forintos eladási árral szerepelt. A mutatós, nagyméretű művet most 1,6 millióról indítják. Müncheni magántulajdonból került elő Bortnyik Sándor 1922-es Geometrikus kompozíciója, melyhez a nemrég elhunyt Körner Éva írt szakvéleményt; a tétel 3,4 millióról startol. Wagner Sándor is ritkán bukkan fel licitálásokon – Tanya előtt című alföldi jelenetét utoljára 1981 decemberében a BÁV árverésén 15 ezer forintról indították és 32 ezerért kelt el. Most legalább 550 ezer forintot várnak a zsánerképért.
A milliós kikiáltási sávban találjuk Kádár Bélától az Aktok gyümölcstállal című pasztellt 3,2 millióért, ugyancsak tőle az azonos technikájú Lovasok a folyóparton 2,8 milliótól pályázható meg. Ugyanennyiről indul Telepy Károly akadémikusan korrekt Balatoni vihara, Koszta Józseftől a Kertben dús koloritú vászna avagy Boromisza Tibortól a nagybányai iskolás Átkelés a Zazaron. Kassák Lajos 1921-es kollázsának a rajta látható gót betűs német szó adta a Sperrgut címet; a mű 1,8 millióról kezd, csakúgy, mint Perlrott Csaba Vilmos sötét tónusú Nagybányája. A külföldiek közül a francia Jean Beraud sokalakos Divatszalon-pasztelljét a közönség Szentendréről ismerheti, az idei impresszionista tárlatról és éppúgy 1,8 milliós, mint a XVII. századi Philips Wouwerman köréből a Kovácsnál című olajkép az Ernst 1932-es aukciójáról, Zinger Frigyes gyűjteményéből.
A bútorok sorából messze kiemelkedik – méreteit és árát illetően egyaránt – egy a XVIII. század elejéről való aranyozott, címeres velencei trónszék 5,8 millióért; kortársa, egy intarziás osztrák barokk tálaló 3,4 milliót kóstál. Az orientális tájképpel dekorált XV. Lajos korabeli kabinetszekrény kikiáltási ára 2,8 millió, egy Kohn-féle ülőgarnitúrát pedig, a híres bécsi Koloman Moser tervezésében, 1,95 millióért vesztegetnek.
Wagner István