Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
ä napi gazdaság
Az EU-csatlakozás után a műkereskedelemben is előtérbe került, hogy melyek azok a területek, ahol még változtatásra szorul a hazai szabályozás. A Magyar Műtárgy- és Régiségkereskedők Országos Szövetsége, élén Nagyházi Csaba elnökkel több problémát is lát, az egyik ilyen a műtárgykivitel szabályozása. Az EU keretjogszabállyal él, értékhatárokat és műtárgyankénti kategóriákat megállapítva engedi kivinni a kulturális javakat az unión kívüli országokba. Magyarországon még mindig engedélyköteles minden ötven évnél régebbi műtárgy, értékétől függetlenül, ráadásul műtárgyakat csak kijelölt határátkelőhelyeken lehet kivinni. Nagyházi Csaba szerint ez az unión belül hátrányos helyzetbe hozza a magyarországi kereskedőket, ezen túlmenően a jó magyar tárgyak vándorlási iránya már megfordult - kulturális javakért általában a saját országukban fizetnek a legtöbbet - , az viszont nem biztos, hogy az európai művészeti értékek megőrzésére itthon van a legtöbb pénz.
Különösen faramuci a helyzet akkor, ha például egy magyar festménnyel eljön valaki Bécsből Budapestre, mert aukcionáltatni akarja, de meggondolja magát vagy a kép nem talál vevőre. Simán behozhatja (uniós országból uniósba megy), de visszafelé már engedély kell a kiléptetéshez. A régiségkereskedők szövetsége az uniós előírások és értékhatárok bevezetését tartaná jónak hazánkra nézve is. Eszerint a festmények esetében 150 ezer euró, nagyjából 39 millió forint értékhatár fölött lenne engedélyköteles egy tárgy, grafikáknál 8 millió forint, bútorok, játékok, kerámia és porcelántárgyak esetében pedig 13 millió forint a határ.
Ugyancsak vitathatónak tartja a szövetség az szja-szabályozás egyik archaikus elemét, az ingó vagyontárgy nem üzletszerű értékesítéséből származó jövedelem adómentes értékhatárát, amely már régóta 200 ezer forint. A szövetség elnöksége úgy véli, hozzájárulna a műkereskedelem szürke részének kifehérítéséhez, ha az európai átlagnak megfelelően 4-5 millió forintra emelnék az adómentes sávot
Újabb kérdéskör a követői díj és járulék, amely azt szolgálja, hogy az alkotó, illetve jogutódjai részesüljenek a művek újraeladásának hasznából. Jelenleg Magyarországon ez 5 százalék minden tulajdonoscsere esetén. Nagyházi szerint ez túl sok; szeretnék elérni, hogy ne kelljen ennyiszer megadóztatni a műkereskedelmet. A magyar szabályozás abban is eltér az európaitól, hogy nem alkalmaz alsó értékhatárt (ez az unióban jelenleg háromezer euró, utána 50 ezer euróig csak négy százalékot vetnek ki). Mindennek a tetejébe Európában az ismeretlen szerzőkre és az iparművészeti alkotásokra nem terjed ki a követői díj.
