Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kieselbachék tavaszi aukcióján Patkó Károly 1928-as vászna indul a legmagasabb kikiáltási árról, 18 millió forintról. A minden bizonnyal Igalon készült, Gyümölcsszedők című kép az Árkádia-festészettől a római iskoláig jutó mester átmeneti korszakának jelentős darabja. A másik sztárjelöltet, a Barbizoni erdőrészlet című Paál László-alkotást – a neves francia Benoist-gyűjteményből – a XX. század eleje óta nem láthatta a magyar közönség, a tökéletes állapotú kép kikiáltási ára 16 millió forint.
Batthyány Gyulától, a jellegzetes stílusú különc arisztokrata festőtől egy különlegesség szerepel a kínálatban, a 12 millió forintról indított mű a budapesti zsokéklub bálját ábrázolja. Az 1920-as, 30-as évek társasági életének krémje látható a képen, hiszen a Magyar Lovaregylet – népszerű nevén a Zsokéklub – rendezvényeire kizárólag az arisztokrácia nyerhetett bebocsáttatást. A több mint nyolcvan divatos art deco férfi és női figurát felvonultató hatalmas vászon története is érdekes: 1989-ben került jelenlegi tulajdonosához Szapáry Szilvia grófnő gáláns ajándékaként, addig pedig Newportban, a legendás Vanderbilt-házban függött a falon. Ez az óceán partján álló, több mint hetvenszobás, reneszánsz stílusú palota az amerikai társasági élet egyik legelegánsabb színtere volt. Cornelius Vanderbilt iparmágnás hét gyereke közül a legfiatalabb – Gladys, a newporti ház későbbi örököse – gróf Széchenyi László felesége volt, Széchenyi és a festő Batthyány pedig baráti viszonyt ápoltak.
Csók Istvántól egész kis kollekció gyűlt össze – miként másoktól is –, közülük a legértékesebb a Tavasz ébredése című nagyméretű, fényteli, ragyogó festmény, kikiáltási ára 10 millió forint. Az 1900-ban készült képet a művész 1914-ben állította ki, majd adta el az Ernst Múzeumban, és bár a mű nem került külföldre, ezután kilencven évig mégsem láthatta a közönség. Ezen kívül Csók leghíresebb képeinek változatai kerülnek kalapács alá: a Thámár 3 millió forintért, a Műteremsarok 2,4 millióért, a Züzü hímez 1,4 millióért. Kuriózum az 1914-es Balatonfüredi parkrészlet 1,4 millióért, valamint a Csók legszebb folklórtémájú képei közé tartozó Kislány gyöngysorral 800 ezerért.
Márffy Ödön Pletyka című festménye a művész özvegyétől került egy európai gyűjteménybe, s onnan most haza. A kép a festő főművei közé tartozik, már a háború előtt, illetve Zolnay László Márffy-monográfiájában is reprodukálták, kikiáltási ára 8 millió forint. Márffy, a Nyolcak egyik alapító tagja, összesen hat festménnyel szerepel az árverésen, amelyek minden fontos alkotói korszakát lefedik. Az 1910 körül festett, 4,5 millióról induló Csendélet a San Franciscó-i Panama-Pacific International Exposition című kiállításon volt látható 1915-ben; Márffy akkor tökéletesen a nemzetközi trendbe illeszkedett azzal, hogy a fauve-ok színeit, szabadabb ecsetkezelését a cézanne-i térszerkesztéssel egyesítette. 1906 körül készült a Szalmakalapos nő, amelyet 1907-ben már kiállítottak és reprodukáltak is, kikiáltási ára 3 millió forint. Egy újabb alkotói korszak reprezentánsa a Dinamikus önarckép az 1920-as évekből – érdekessége, hogy pasztellel vászonra festette a művész, s a kép hátoldalán egy tízes évekbeli akt fedezhető fel. Kikiáltási ára 1,8 millió forint.
A Magyar Nemzeti Galéria nagy sikerű Mednyánszky-kiállítása után nyolc festményre is licitálhatnak a művész hívei Kieselbachéknál. Közülük a legjelentősebb A város peremén, amely a neves Wolfner-Farkas-gyűjteményből származik, s most 8 millió forinton kezdi a licitet.
