Veszelszky Béla műterme magányában építette fel teljesen egyéni művészetét, életében egyetlen szerény lakástárlata volt 1964-ben. Halála (1977) után fokozatosan fedezték fel a székesfehérvári, a hatvani és a kiscelli múzeum révén, 1997-ben pedig Budapesten láthatta életművét a hazai közönség. A műcsarnokbeli emlékkiállításhoz tudományos igényű katalógus is készült, időközben Andrássy Gábornak monográfiája is megjelent róla - ezek mind az itthoni népszerűsítés és műkereskedelmi forgalmazás nélkülözhetetlen feltételei. Határainkon túl az első lépéseket most teszi a felfedeztetés felé életműve: január végéig látható emlékkiállítása a berlini Magyar Kulturális Intézetben. A helyszín nem véletlen, mivel a Kassák Lajos köréből kikerült társaihoz hasonlóan Veszelszky is szerencsét próbált Berlinben. Előbb Bécs volt úti célja 1929-ben, aztán 1932-től Berlinben telepedett le, majd hazatért Budapestre. Noha rajztanári képesítése volt és műszaki rajzzal is próbálkozott, nem tudott alkalmazkodni a körülményekhez a két világháború között sem, inkább fizikai munkával kereste kenyerét, akár fűtőként is. Egy bombázás 1944-ben szinte minden addigi alkotását elpusztította, két évtizeddel később pedig saját maga égette el jó néhány munkáját, amelyet nem talált eléggé nívósnak, így tulajdonképpen 1965 és 1977 között született az az életműve, amely végül az utókorra maradt. Ez az első külföldi egyéni tárlata, német és angol nyelven jelent meg róla katalógus a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alap és a berlini Magyar Kulturális Intézet támogatásával.
A berlini kiállításon harminchét festménye látható, a lakása ablakából festett pszeudotájképek, illetve a tragikus önarcképek közül válogatva - mondta el Körner Éva művészettörténész, a kiállítás kurátora -, majdnem ugyanennyi egyedi grafika mellett. A rajzok és vázlatok egyrészt abból az Ádám és Éva ciklusból kerültek ki, amelynek témája egész életében foglalkoztatta, másrészt az ötvenes évektől készített Kakasos ornamens sorozatból, amelynek darabjait a magyar folklór alapelemei, a népi hímzések keresztszemes öltései ihlették. A tárlatnak és a kétnyelvű katalógusnak köszönhetően - vélik a szakértők - látványosan emelkedhet a Veszelszky-művek ára, valamint keresettsége az egész német nyelvterületen.
Wagner István