A Nagyházi Galériában XIX-XX. századi képekből, illetve bútorokból és vegyes műtárgyakból tartottak árverést a múlt héten. A kétnapos aukción 649 tételből 360 ment el, a 96 787 000 forint összesített kikiáltási árból 64 122 000 forint leütési összeget realizáltak. A 99. licitálás tehát mérsékelt sikerrel zárult, akárcsak az előző, amikor szintén a mennyiség előzte meg a minőséget a válogatásban.
A 300 képből ötöt visszavontak s 170 kelt el. Árakra lefordítva: a 33 451 000 forint elvárt kikiáltási összegből 19 688 000 forint lett és ebből 25 361 000 forintnyi leütés született. A legdrágább egy ismeretlen magyar festő Erdőben című, 1900 körüli hangulatos olajképe lett, amely 320 ezer forintról startolt és 950 ezernél koppant a kalapács. Második Chagall színes litója, a Jegyespár (a 162. szignált és számozott példány egy kétszázas szériából), amely 200 ezerről több mint háromszorosára, 650 ezer forintra tornázta fel magát. A harmadik Alekszej Vlaszov kortárs festő Bárban című olajképe a húszas évek stílusában, amely 200 ezerről 550 ezer forintig futott fel. Félmillióért két hazai festményt adtak tovább: Neogrády Antaltól a Leányt mezei csokorral (400 ezerről indítva), illetve Iványi-Grünwaldtól a Faluvégét, 280 ezer helyett. A félmillión kikiáltott Nyilasy-vászon - Lányok a Tisza-parton - nem keltett érdeklődést, mint ahogy László Fülöp férfiportréja sem 400 ezerért.
A bútorok hagyományosan erősségei a Nagyházi-árveréseknek, ez most sem volt másként. Egy emeletes magyar írószekrény a XVIII. század második feléből 2,2 millióról 2,8 millió lett, azonos indulással egy hasonló tálalószekrény 1780 tájáról 2,6 milliót ért el. Másfél milliós kikiáltási árán ütötték le az osztrák cilinderes íróasztalt a XIX. század közepéről, egy azonos korú osztrák írószekreter 550 ezer forintról startolva 1,1 milliónál landolt. A csalódást keltő visszamaradások sorában első a milliós német írószekreter a XIX. század első feléből, aztán 900 ezerért a Zsolnay-díszváza 1900 tájáról, Sikorszky Tádé tervei nyomán, illetve ugyanennyiért egy magyar írószekrény a XIX. század végéről.
Wagner István