A BÁV-aukció első napján - amikor főként ékszerekre és órákra lehetett licitálni - 320 indított tételből 264 kelt el. A legdrágább ékszer a 900 ezer forintos kikiáltási árán leütött brillgyűrű lett, a legértékesebb óra pedig a platinából készült, gyémántokkal díszített art deco Doxa női ékszeróra, amely 450 ezer helyett 650 ezer forintot ért meg vásárlójának. Az art deco változatlanul népszerű, egy ilyen stílusú harmincas évekbeli fülbevaló ára például 80 ezerről 280 ezerre emelkedett.
A festmények nem voltak igazán érdekesek, a második nap sztárja a C. L. Hoffmeister bécsi mester által készített, Drezda látképét ábrázoló 1828-as képóra volt, amelynek 1,2 milliós kikiáltási ára jócskán megugrott és végül 4,2 millió forinton koppant a kalapács. A bútorok között visszamaradt a két és fél millióért kínált dolgozószoba-berendezés, de 1,3 millió forintért kelt el egy 700 ezerről indított XVIII. századi sublót.
A legizgalmasabb a porcelán-, üveg- és ezüsttárgyaak utolsó napi aukcionálása volt. Igazolja ezt néhány kiragadott példa: két biedermeier kávéscsésze ára 60, illetve 80 ezer forintra emelkedett, 20, illetve 25 ezer forintról, egy 1900-as herendi csésze ára pedig 95 ezerre. A kávéscsésze-árrekordot azonban egy 1801-es bécsi Sorgenthal-csésze érte el - noha hiányzik az alja -, 150 ezres leütési árat produkált 55 ezerről indulva. Szépen emelkedtek a Zsolnayk árai is, a legdrágább 700 ezer forintért egy húsz centiméter magas, 1896-os díszváza lett, 280 ezerről indulva. Szép és különleges volt az a Loetz-díszváza, amelynek 140 ezres kikiáltási ára 400 ezerig emelkedett. Az erdélyi ezüstpoharak közül az érmés lett legdrágább - 950 ezer forintért vitték el -, de a többi is 700-800 ezres árakon ment el. Szentpétery József empire fedeles ezüst cukortartója - párdarabja az Iparművészeti Múzeumban található - 600 ezer forinton állapodott meg, 280 ezerről indulva.
