Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Megközelíti a 90 millió forintot az összesen 945 tétel kikiáltási ára a BÁV háromnapos októberi árverésén. Az ékszeranyag hagyományosan erős náluk, most is találunk szépeket mind a XIX. századi biedermeier és neobarokk darabok, mind a XX. századi szecessziós és art deco stílusúak közt. Említésre méltó két szecessziós, briliánsokkal díszített női gyűrű, 800 ezer, illetve 900 ezer forintos kikiáltási árakon. Különlegesség egy 1930 körül készült színházi táska, amelynek kikiáltási ára 660 ezer forint; a kék zafírokkal díszített keret és a ráerősített 14 karátos arany láncszövet súlya együttesen 199,1 gramm. Több mint 40 tételt tesznek ki az órák, közülük a legmagasabb kikiáltási árról - 700 ezer forintról - egy 1940 körül Svájcban készült, jelzett szerkezetű (Audemars Piguet), 18 köves, ankerjáratú darab indul.
A festmények közül nehéz bármelyiket is kiemelni, mivel kiemelkedő képek nincsenek. Mund Hugótól egy nagybányai tájkép szerepel az anyagban 300 ezer forintos kikiáltási áron. (Az 1930-tól Buenos Airesben élt és ott meglehetős népszerűségnek örvendő festő és grafikus képei, illetve azok árai mostanában emelkedő tendenciát mutatnak.) A legjelentősebb festmény egy képóra: a fémlemezre festett látkép Drezdát ábrázolja és egy bécsi mester, C. L. Hoffmeister alkotása 1828-ból. A városkép mögött egy 1780 és 1810 között készült negyedütős, orsós gátszerkezetű óra ketyeg, működőképes, s két dallamot is játszik. Kikiáltási ára 1,2 millió forint. A legdrágább bútortétel egy neoreneszánsz, négyrészes, diófából készült dolgozószoba-garnitúra 2,5 millió forintért.
A második napon sorra kerülő 94 szőnyeg zöme kaukázusi, illetve perzsa, néhány ritkább darab is előfordul, például egy kirmán 290 ezer forintért, egy derbent 200 ezer forintért vagy egy ferrahán 250 ezerért.
A harmadik napi anyag a legérdekesebb, ekkor kerülnek sorra a kerámiák, valamint az üveg- és ezüsttárgyak. Az ezüstök közül a judaikák ára biztos jelentősen emelkedik, de a legkülönlegesebbek az erdélyi és felvidéki barokk ezüstpoharak és serlegek, 200 és 800 ezer forint közti kikiáltási áron. (A borospoharak és serlegek belseje mind tűziaranyozott, hiszen a bornak kémhatása miatt nem jó, ha ezüsttel érintkezik.) Kínálnak egy úrvölgyi poharat is 1770-ből, 200 ezer forintért és egy szintén úrvölgyi úti fűszertartót 1720-ból, 65 ezerért. Ezeknek - de a többi erdélyi pohárnak is - bizonyára felmegy az áruk, hiszen meglehetős gyűjtői érdeklődés mutatkozik irántuk. Van két XVII. századi erdélyi talpas pohár is az anyagban, 600 és 800 ezer forintos árakon, 650 ezerért pedig egy bravúros ötvösmunkával készített - egy lemezből felhúzott -, szintén XVII. századi erdélyi érmés pohár. Sokáig lehetne még sorolni a tárgyakat, augsburgi ezüstöket, magyar barokk és klasszicista darabokat, régen lehetett ilyen műtárgykínálatot látni.
A historizáló ezüsttárgyak közül a Bachruch Antal pesti mester által a XIX. század végén készített kandeláberpár érdemel még figyelmet; kikiáltási ára 2,5 millió forint - és azt tudjuk, hogy a mester kiléte mintegy 20 százalékkal emeli az árat. Még egy hazai ritkaság akad: Szentpétery József 1818-ban készített fedeles cukortartója (kikiáltási ára 280 ezer forint), amelynek párja az Iparművészeti Múzeumban található.
