A Mű-Terem Galéria őszi aukcióján kalapács alá kerülő 197 tétel nagy része elkelt, alig 10 százaléka maradt csak vissza. A képek 30 százaléka egymillió fölötti áron talált gazdára és négy olyan kép is akadt, amelyiknek az ára a húszmilliót is meghaladta. Ezek egyike Munkácsy-kép, a másik három Vaszary, Rippl-Rónai és Egry József alkotása volt.
Nem gondolta senki komolyan, hogy megdől a tavasszal elért Munkácsy-rekord, úgyhogy nem szabad fanyalogni, hogy „csak” 60 millió lett a Dűlő szénásszekér leütési ára. Ez így is a második legmagasabb a Munkácsy-képek árverési árainak sorrendjében, megelőzve a 2002-es 44 milliós Fasor és a 2001-es Virágcsendélet, ugyancsak 44 milliós árát (ezeket ugyancsak a Mű-Terem árverezte). Vaszary Akt Buddhával című festménye kvalitásához méltóan 28 milliós leütési áron ment el (kikiáltási ára 15 millió volt). Rippl-Rónai jellegzetes kukoricás stílusában megfestett képe, a Társaság a kastélyparkban 24 millióért kelt el (kikiáltási ára 15 millió volt), a Hátakt pedig 10 milliós alapárán. A kisméretű, két és fél milliós kikiáltási árú, de nagyon szép Rippl-Rónai-kép, a Pihenő család a hévízi gyalogúton 16 millió lett. Háromszorosára emelkedett a jellegzetes, balatoni tájat ábrázoló Egry József-alkotás ára, nyolc és félről 24 millió forintra.
Berény Róbert csendélete 1929-ben már szerepelt a KUT (Képzőművészek Új Társasága) kiállításán. Ez az időszak mind a KUT, mind Berény számára a legmarkánsabb, legizgalmasabb időszak volt. Az asztali csendélet, most a Kongresszusi Központban is sikert aratott, hat és fél millióról indult, végül 17 millióért vitték el. Nagy csatában meglepően magasra szökött egy K. Bodavanns jelzésű, XIX. század végi kép, a Kikötő ára – 850 ezerről 17 millióra ment fel –, de hát, amit már ketten akarnak, az sosem olcsó.
