A Villás Galéria szeptember 13-i aukcióján a vidéki viszonylatban rekordáron indított Kádár Béla-kép, az Asztali csendélet kikiáltási árán, 1,8 millió forintért kelt el. A katalógus címlapján reprodukált Benczúr-mű, az Ámor visszamaradt, Csók István Mézevőkjének leütési ára 1,2 millióról 1,4 millió forintra emelkedett, Böhm Pál Szénarakókja viszont pontosan megduplázta - 1,1 millió forintra - kikiáltási árát. A mű az alkotó Alföldhöz kötődő zsánerképeinek jellegzetesen szép darabja, ámbár Münchenben festette.
Az egyik legnagyobb arányú, több mint ötszörös áremelkedést Szamossy Elek viszonylag kis méretű, Szűz Máriát ábrázoló olajképe érte el, 75 ezerről indult és 400 ezren koppant a kalapács. Szamossy Bécsben és Velencében végezte festészeti tanulmányait - több képét őrzi a Nemzeti Galéria és a temesvári múzeum is -, de igazi művészettörténeti jelentősége abban rejlik, hogy ő biztatta az asztaloslegény Munkácsyt, foglalkozzék komolyan a festészettel, ő volt az első oktatója is.
Még Szamossy képénél is nagyobb arányban emelkedett - 38 ezerről 280 ezerre, azaz több mint hétszeresére - Olejnik Janka Nagybányai tájképe. Az 1954-ben elhunyt festőnő 1943-ig Nagybányán élt és dolgozott, tagja volt a Nagybányai Művészek Egyesületének. Olajképeinek jellegzetessége, hogy gyakran akvarellszerűnek tűnnek. Olejnik Janka mesterétől, Deák-Ébner Lajostól egy piaci jelenet ára 550 ezerről 950 ezer forintra emelkedett, ifj. Markó Károlytól egy kisméretű, ceruzával rajzolt kislányportré 240 ezer forintért kelt el (kikiáltási ára 70 ezer volt).
Az ezüstök egy hibás tárgy kivételével mind elkeltek. A kétszemélyes, nyolcrészes, art déco kávéskészlet ára 190 ezerről 260 ezerre nőtt, a hatszemélyes, 63 darabból álló ezüst étkészlet eredeti fadobozában viszont 280 ezer forintról 600 ezres leütési árat ért el. Szintén 280 ezerről indult, de meg sem állt 750 ezer forintig a carrarai márvány női mellszobor és szobortartó.
