Nagyháziék június eleji aukcióján a festmények közül a legdrágábban - 160 ezerről indulva, 420 ezer forintos leütési árat elérve - Rhode jelzéssel egy kairói utcakép kelt el. A következő legmagasabb árú kép kortárs mű volt, Bartha László 1991-es, Enigma című alkotása, amely 380 ezer forintos kikiáltási árán ment el. Emőd Aurél kalapos hölgyet ábrázoló portréja 360 ezer forintért jó vétel volt megvásárlójának. Érdekesebbek voltak a műtárgyak, mindenképpen rekord, hogy egy 1838-as Bad Homburg-i, bíborpácolt, csiszolt tájképpel ráköszörült, 25 centiméter magas fürdőpohár 280 ezres induló ár után 1 millió forintért talált gazdára. A Zsolnay-vázák, -kaspók szinte mind elkeltek, a legdrágábban a 950 ezer forintos, ökörvérmázas nőalakokkal díszített váza.
Gazdag és szemet gyönyörködtető volt a keleti anyag, amelyre hazánkban élő kínaiak is licitáltak. Jó néhány darab megmaradt, de nagyarányú áremelkedés is volt, például egy XVIII. századi kínai mázas cserépváza árát 70 ezerről 400 ezer forintra tornázták fel. A Ming-dinasztia korabeli Kuanyin Bodhiszattva 950 ezres árát sokallta az aukció közönsége, akárcsak a Fo kutyás szobortalpazat árát 600 ezerért. Így a legmagasabb árú keleti tárgy Jambala Yi-Dam védőisten Nepálból származó tűziaranyozott bronzszobra lett, amely 280 ezer forintról indult és végül 750 ezren koppant a kalapács.
A szőnyeganyag sem volt kiemelkedő, az utolsó daraboknál a kikiáltó egyre lejjebb engedte a 20-30 ezer forintos kikiáltási árakat, így ezek a tételek is elkeltek 11-26 ezer forint közötti árakon. Egy XIX. század eleji perzsaszőnyeg esetében azért kitört a licitharc, 40 ezerről 380 ezer forintra ugrott fel a gördesz csomozású, de meglehetősen kopott, sérült, lyukas heriz szőnyeg ára.
