A Sotheby's először tavaly áprilisban rendezett aukciót londoni székhelyén XIX. századi kelet-közép-európai festményekből – akkora sikerrel, hogy a kezdeményezést idén is megismétlik. A brit fővárosban június 3-án kerülnek kalapács alá a német, az osztrák, a magyar, a cseh és a lengyel piktúra mestereinek remekei, de az anyagból előzetesen válogatást mutatnak be külföldön, a kontinentális vásárlási kedv fokozására. Bécs múzeumi negyedében, az Aréna épületében május 9–10-én, Münchenben pedig az odeonsplatzi Sotheby-filiáléban május 12–13-án látható ízelítő az Európai Unióhoz csatlakozó országok művészeti kollekciójából.
A kísérőszöveg a magyar anyagot tartja a kínálat magvának, azzal indokolva, hogy egyes külföldön tanult vagy külföldön élt alkotóink már a XIX. században népszerűvé váltak kontinensünk nyugati felén és műkereskedelmi forgalmazásuk azóta sem szűnt meg ott. A tanulmány kiemeli, hogy pesti képzésüket kiegészítendő a magyarok eleinte Bécsbe jártak tanulni, majd az 1870-es években München jelentette a liberálisabb atmoszférát, valamint a kiegyensúlyozott műkereskedelmi piacot. Az 1890-es esztendőktől, az impresszionizmus megjelenésével viszont Párizs szerepe erősödött fel az ambiciózus művészek, például Munkácsy Mihály életében.
Szülőhazájától Amerikáig ünnepelt hazánkfiáról fontosnak tartják megemlíteni, hogy 1870-ben elnyerte a Párizsi Szalon aranyérmét, majd ott telepedett le és 1872-ben festette Bádogdob című képét, amelyet most 60–80 ezer fontért kínálnak (87–116 ezer euró). Munkácsy barátja, Paál László két, a barbizoni iskola hatásait mutató képpel szerepel az árverésen: a Fontainebleau-i erdőrészlettel (25–35 ezer font, 36 250–50 750 euró), illetve a Tanya a tájbannal (15–20 ezer font, 21 750–29 ezer euró).
A barbizoni törekvések hatására, 1896-ban jött létre a nagybányai festőkolónia, amelynek tagjai a plein air jegyében ábrázolták a magyar tájat. Alapító tagjai közül Iványi-Grünwald Bélától viszik most kalapács alá 1908-as, Völgyben című képét (12–16 ezer font, 17 400–23 200 euró). Az 1899-ben létrejött szolnoki művésztelep törzstagjai közül Vaszary Jánostól két koloritban gazdag mediterrán tájat ajánlanak a nemzetközi közönség figyelmébe: az egyik a Parton (30–50 ezer font, 43 500–72 500 euró), a másik a Rapallói öböl (15–20 ezer font, 21 750–29 ezer euró). A ház szakértői a francia Matisse, illetve Dufy piktúrájával állítják párhuzamba Vaszaryt kísérőszövegükben. Fényes Adolfról azt írják, hogy feltehetőleg az első világháború fenyegető közeledése fordította figyelmét a bibliai ihletésű témák felé; ilyennek tartják a 40–60 ezer fontos (58 000–87 000 euró) ársávban indított Mesebeli tájat, amelyen a biztos kikötőben horgonyzó hajót Noé bárkájára való áttételes utalásnak vélik.
Wagner István