Izgalmas licitharcokra számíthatunk a Kieselbach Galéria április 11-i árverésén a Vígszínházban, lévén hogy az induló árak nem érik el a rekorddöntögető őszi szezonét. Az alacsony kikiáltási ár persze viszonylagos, hiszen például a velencei városrészletet ábrázoló, különleges kvalitású Canaletto-festmény 46 millió forintról indul. (Külföldön ennek a két-háromszorosát is érheti, ám védett műről lévén szó, legálisan nem lehet kivinni az országból.) Kétszer már szerepelt ez a kép hazai aukciókon: 1978-ban a BÁV-nál 55 ezer forintot fizettek érte, 1999-ben pedig 34 millió forinton indította a Polgár Galéria és 40 milliónál koppant a kalapács. A festmény így két évtized alatt hétszázszoros áremelkedést ért el, ez is egyfajta rekord a magyar aukciók történetében.
Ugyancsak nagyszerű kép Rippl-Rónai József egyik fő műve, a Sárga zongoraszoba II, a művész kukoricás korszakából, 1910-ből. Hasonlóan jó néhány kvalitásos mű tavaly megtett útjához, ez a festmény is külföldről tért haza, s 25 millió forintos kikiáltási ára minimum 40 millióig felmehet.
Ugyanennyiről indul Paál László 1871-es falusi tájképe, amely kitűnő állapotú, hagyatéki pecséttel és tiszta provenienciával rendelkezik, többször volt reprodukálva; leütési ára várhatóan 30 és 40 millió közé esik. Vaszarytól kiemelendő két értékes mű, mindkettő 18 millióról indul, de akár 25–30 millió forintig is felmehet az áruk. Az egyik a rafinált kompozíciójú Akt kék lámpával, a másik a híres Parkban egy variációja, a Kertben ülő nők a húszas évekből.
Elsősorban gyűjtők érdeklődését szokta felkelteni az olyan típusú kép, mint Berény Róbert aktja amely 8 millió forintról kezdi a licitet. Az 1907-es keletkezésű kép a művész virágzó korszakában készült, abban az időben, amikor a magyar művészet és az avantgárd szinkronban volt a legprogresszívabb európai irányzatokkal.
Nemes-Lampérth Józsefnek a Vasilescu-gyűjteményből származó, 15 millióról startoló, Kolozsvár című képe ugyancsak különlegesség a magyar műkereskedelemben. Ritka, az életmű egyik összegző darabja, provenienciája is érdekes, hiszen eredetileg annak a svéd műgyűjtőnek a tulajdonát képezte, aki anyagilag is segítette és Stockholm melletti kastélyában vendégül látta a festőt – amikor őrülete kezdett elhatalmasodni rajta –, hogy gyógyulását elősegítse. A botrányoktól is elhíresült Vasilescu-gyűjteményből még 12 kép – Országh Lili, Gyarmathy Tihamér, Bálint Endre, Szigeti Jenő művei – kerül kalapács alá.
