Wagner István
A magyar árverések történetében az eddigi legmagasabb leütést a Mű-Terem Galéria érte el tavaly év végén egy Gulácsy-kép 95 millió forintos árával. Április 12-i aukciójának sztárja máris újabb rekordot döntött, ezúttal a legmagasabb kikiáltási árét: Munkácsy Mihály A baba látogatói című szalonképe kereken 60 millióról startol. Nem véletlen, hogy a korábban a Magyar Nemzeti Galéria által őrzött kincset külön sajtótájékoztatón mutatták be, egyedi katalógus kíséretében, amelyből a remekmű drámai sorsa is kiderül.
Munkácsy 1879 nyarán készítette párizsi műtermében ezt a festményét, a korabeli sajtóban sajnálkozva, hogy az a Szalon kiállításán sem lesz látható, mert rögtön magántulajdonba kerül. Amerikai ügynöke, Sedelmeyer 25 ezer frankot fizetett érte, aztán az óceánon túl, Henry Hilton magántulajdonában volt a gyűjtő 1899-ben bekövetkezett haláláig. Közel fél évszázaddal keletkezése után került először vissza a kép Európába és egyben magyar magángyűjteménybe: Wertheimer Adolf, a Budapesti Áru- és Értéktőzsde tanácsának, valamint több nagy iparvállalat igazgatóságának a tagja vásárolta meg. Tőle jutott Vida Jenő tulajdonába, aki a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. vezérigazgatójaként, a harmincas években alapozta meg kiváló ízléssel hatvan képből álló házi tárlatát gellérthegyi villájában, ahol együtt lakott vejével, Perényi Istvánnal, a Magyar Jelzálog és Hitelbank vezérigazgatójával. A Szépművészeti Múzeum 1944 februárjában félszáz képből centenáriumi kiállítást rendezett Munkácsy születésének jubileumára, amelyre Vida négy művet kölcsönzött, köztük a szóban forgó képet is. A tárlat zárása után egy nappal szállták meg a németek Budapestet, Vidát - noha felsőházi tag is volt - Auschwitzba hurcolták, ahol 1945-ben meghalt. Villájában az SS parancsnoksága rendezkedett be, a kiürítéskor a teljes berendezést elhurcolták, kivéve a négy Munkácsy-képet, amely a múzeum raktárában maradt. Az ostrom elől ládákban szállították nyugatra, a konvojt az amerikaiak állították meg Linznél, s a háború után a képeket visszaadták a magyar államnak.
Perényi István túlélte a lágert, nyugatra menekült és ügyvédje útján már 1945 novemberében kérte Péter Gábortól, a politikai rendőrség akkori vezetőjétől jogos tulajdonát, de hiába. A képek a Pénzintézeti Központ kezelésében voltak, amely 1950-ben a Szépművészetinek „ajándékozta” azokat, innen kerültek az 1957-ben alapított Magyar Nemzeti Galériába. A külföldön élő örökösök itt fedezték fel 1985-ös magyarországi látogatásukkor nagyapjuk tulajdonát és visszakérték azt a magyar államtól. Azóta húzódott a jogi procedúra, míg végül a múlt év novemberében Görgey Gábor kulturális miniszter a múzeumban ünnepélyes külsőségek között adta át az unokáknak a négy Munkácsy-művet, amelyeket a Galéria levédett, így nem szállíthatóak külföldre. A leszármazottak adták be most A baba látogatóit a Mű-Terem Galéria tavaszi aukciójára. Mivel a kulturális tárca, illetve a Magyar Nemzeti Galéria nem rendelkezik akkora összeggel, amelyet erre a célra fordíthatnának, legfeljebb valamelyik nagyvállalat szponzorálásában bízhatunk, hogy a Munkácsy-kép továbbra is köztulajdonban s állandóan látogatható helyen legyen.
Wagner István