Görgey Gábor kulturális miniszter nyitotta meg február elején magyar részről a bécsi Harrach-palotában Az áttörés ideje című osztrák-magyar tárlatot, amely fél évszázadot fog át, Budapest és Bécs a historizmus és az avantgárd között (1873-1920) alcímmel. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával és a bécsi Collegium Hungaricum közreműködésével szervezett kiállításon a Budapesti Történeti Múzeum, a Nemzeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum anyagából, valamint tucatnyi más intézménytől félezer műtárgyat szállítottak ki, a Kunsthistorisches Museum pedig öt osztrák testvérintézményből származó másfél száz tárgygyal tette teljesebbé a történelmi párhuzamot. Az 1873-as dátum fontos volt mindkét Duna-parti főváros életében: nálunk akkor egyesült Pest, Buda és Óbuda, náluk akkor rendeztek világkiállítást. Az arra a bécsi bemutatóra összehozott hazai etnográfiai anyag lett néprajzi múzeumunk első gyűjteménye, míg a magyar kézművesség ott felsorakoztatott remekeiből iparművészeti múzeumunk vásárolt állandó kollekciójába. Ezeknek a műtárgyaknak egy része most átmenetileg éppúgy visszavándorolt a császárvárosi mustrára, mint egy válogatás az 1885-ös budapesti országos kiállítás, valamint az 1896-os millenniumi kiállítás anyagából.
Az április 22-ig nyitva tartó tárlaton külön blokkot szenteltek Bécs és Budapest világvárossá válásának a historizmus jellegzetessége, az úgynevezett Gesamtkunst, vagyis az „összművészet" jegyében: a térképektől az épületterveken és fotókon át a freskók, mozaikok, szobrok, üvegablakok, mázas kerámiák tömkelege hangsúlyozza a hasonlóságokat és különbségeket. Ami a festészetet illeti, köztudott, hogy a XIX. század második felében osztrák piktorok fedezték fel az Alföld szépségeit, amikor August von Pettenkoffen vezetésével megalapították a szolnoki művésztelepet.
A nagybányai iskola képviselői mellett mindkét részről megjelennek az avantgárd irányzatok is, akárcsak az első világháború után Bécsbe emigrált Ma folyóirat és Kassák köre. Azt viszont most a felek szinte újra felfedezték, hogy 1912-ben nemzetközi visszhangot váltott ki avantgárd bécsi művészek budapesti bemutatkozása Neukunst néven, amely Schönberg, Kokoschka vagy Gütersloch további pályafutását is meghatározta.
Wagner István