A Dorotheum szeptember végi porcelánaukciója kínálatából az árverés sorrendjében először említendő – csak az elkelt tételekre szorítkozva – a közel félszáz darabból álló étkészlet Pompadour-dekorral, amely 3200–6000 eurós becsértékének alsó határán ment el. A 22 darabos teáskészlet Rothschild-mustrával ugyancsak az 1000–1800-as sáv alsó szélén talált vevőre – kereskedelmi értékét kétezerre tették –, az ugyanilyen mintájú 17 részes mokkáskészlet is hasonlóan járt az 500–800-as sávval – ezereurós üzleti ár helyett –, csakúgy, mint az 64 darabos étkészlet (2600–4000 eurós sávval), amely manapság a boltban 5400 euróért vásárolható meg. Ezután következtek a licitlépcsők a népszerű VBO (Victoria Bord d'or ) díszítéssel ellátott porcelánokra, amelyekből először az 1851-es londoni világkiállításon rendeltek egy nagy tételt a brit uralkodócsalád számára. Egy 17 részes kávéskészletért az elvárt 850–1200 helyett 1100 eurót fizettek, egy 2400–4000 euróra taksált, 42 darabos étkezőgarnitúráért 2600 eurót adtak. Azonos mintával előzetes sávjának alsó határán cserélt tulajdonost egy 72 részes étkészlet (2600–4000) – mai üzleti ára 5000 euró –, továbbá egy 54 részes teásszerviz (1600–3000).
A továbbiakban ismét azonos volt a leütési ár az előzetes értéksáv alsó határával. Előbb indiai stílusú, úgynevezett FD-dekorral (Fleurs des Indes) egy hosszúkás szendvicstál következett hat desszerttányérral (550–900), majd némileg hasonló FV-mintával egy 42 részes kávéskészlet (2200–4000), illetve egy 27 darabos étkezőgarnitúra ugyanennyiért (aktuális ára a márkaboltban 4500 euró a Dorotheum szakértői szerint). Szintén rőzsekoszorús és virágkosaras mustrájú volt egy kaspópáros (180–350 helyett 190-ért ), egy porcelán asztali lámpa azonosan ázsiai stílusú, eredeti ernyővel (360–700), két hasonló, hasas váza együtt (220–400), végül pedig egy 21 darabból álló teáskészlet az 1980-as évekből az 1860 óta alkalmazott indiai kosárkás mustrával – az 1300–2000 eurós sáv alsó határán értékesítve –, amelyért a Herendi-üzletekben manapság újonnan 2700 eurót is elkérnek.
W. I.
Wagner István