Tihanyi Lajos Bölöni Györgyről készített portréja a harmincas években került Sir Alexander Korda tulajdonába, aztán hosszú évekig nem lehetett hallani róla, amíg most elő nem került. (Már tavasszal megfigyelhető volt, hogy míg korábban inkább Magyarországról mentek ki a festmények, mostanra megkezdődött a magyar alkotások visszaáramlása.) A kép utolsó tételként szerepelt az aukción, 12 milliós kikiáltási ára 42 millióig emelkedett. Tihanyi egyébként híres volt arról - talán süketsége miatt -, hogy modelljei tulajdonságait jobban fölismerte, az ábrázoltak gyakran föl is háborodtak a kész alkotáson. Bölöniről festett képe láttán is azt mondták egyesek, hogy úgy néz ki rajta mint egy cézár, mások szerint pedig mint egy puffadt fegyenc.
Az aukció másik csillaga, Kondor Béla 1958-as, aranyalapú, ikonszerű képe, A mű-tücsök felbocsátása öt és fél millió forintról indult és a végén 36 millión koppant a kalapács.
Rippl-Rónai Fiatal nő kalapban című kukoricás képe abból az időszakból származik, amikor a mester a legjobban élvezte új stílusát; a 14 milliós indulóár a licit végére 24 millió forintra módosult. Ugyancsak 24 millióért talált gazdára - 7,5 milliós kikiáltási ár után - Rippl más stílusú, légies műve a Vöröskontyos női fej.
Id. Markó képe, a Mózes megtalálása 13 millióért (kikiáltási ára 8 millió), ifj. Markó tájképe hét és fél millióért (kikiáltási ára 4 millió) kerül új helyre. Vaszary Miramarja 7,5 millióról indulva 10 millióért kelt el. A legdrágább Zsolnay kerámia egy gyümölcstál volt, amely 1,7 millió forinton állt meg 750 ezerről indulva.
Összefoglalva: a Mű-Terem aukcióján születtek magas árak, volt egy-két jelentős eladás, pár licitlépcsős emelkedés, de több kép maradt vissza és érezhetően kevesebben licitáltak.
J. J.
