Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Igazi csemegéket kínált a vastagabb pénztárcájú gyűjtőknek a Központi Antikvárium 84., pénteki aukciója. A cégvezető Márffy György eddig inkább csak karácsony előtt látható anyagot gyűjtött össze. A 124 tételből nemcsak tizenegymilliós leütési árával emelkedett ki a 21 várképet tartalmazó Braun-Hogenberg-sorozat, de ezenfelül is jócskán akadtak milliós leütési árak. Az amerikai polgárháború egyetlen magyar tábornokának, Asbóth Sándor egykori honvédezredesnek Lincoln által aláírt kinevezési okirata kikiáltási árán, 1,2 millióért kelt el.
Márffy György már a Központi Antikvárium négy évvel ezelőtti átvételekor szakított a minél nagyobb, vegyes aukciók gyakorlatával. Ezúttal is kicsi, de gondosan válogatott anyaggal rukkolt elő, olyan különlegességekkel, amelyek nemcsak a régi és új gyűjtők, de a közgyűjtemények kezelőinek szívét is megdobogtatták. A kuriózumokhoz részletes magyarázó szöveg járult, amely egyes esetekben érezhetően milliókkal emelte meg a leütési árakat. Az aukció hangulatát jelzi, hogy a 23 milliós összkikiáltási árat a vevők 42 millióra tornászták fel.
Az aukció sztárja a Braun-Hogenberg-sorozat volt, a Civitates orbis terrarum hat kötetében 1572 és 1617 között 21 magyar és 2 horvát vár képe jelent meg. A sorozatot kettő híján (Kolozsvár és Kismarton) egységes, korabeli színezésben páratlan állapotban kínálta fel az aukciósház, nem meglepő, hogy a 4 milliós indulóár után 11 milliónál koppant a kalapács.
Ugyancsak millión felül indult Asbóth Sándor egykori honvédezredes Lincoln által aláírt, 1862-es keltezésű, dandártábornoki kinevező oklevele, amely kikiáltási árán, 1,2 millióért került egy gyűjtő birtokába. A harmadik nagyágyú, Marsigli Duna-vidéket leíró hatkötetes munkájának térképkötete (1741-ben jelent meg Hágában) 2,4 milliós indulóárával kissé túlárazottnak tűnt, nem is ment följebb. A magyar térképtörténet szempontjából mérföldkő volt a debreceni „tógátus diákok” által készített első rézmetszetes világatlasz, a kis formátumú Oskolai új Átlás az alsó klasszisok számára, amely szintén alapáron, 200 ezerért kelt el. Pest város egy kéziratos térképe a XVIII. század nyolcvanas éveiből 150 ezerért került az Országos Széchenyi Könyvtárhoz.
A könyvek közül a legnagyobb árat, 1,2 milliós indulás után négymillió forintot Székely István Krakkóban, 1559-ben megjelent krónikája érte el. A Chronica ez vilagnac yeles dolgairol ugyan másolatban pótolt, de így is páratlanul ritka, az utóbbi ötven év árverésein nem bukkant föl. A szép könyvek hosszú sorából kiemelkedett még Pázmány 1701-ben megjelent, e kiadásban közgyűjteményben sem található imádságos könyve, amelynek becsét fokozta a korabeli legyeződíszes pergamenkötés (900 ezerről 3,6 millióra emelkedett az ára). Ugyancsak múzeumi darabnak számíthat egy 1526 előtti budai kötés, amely Szent Ágoston 1515-ös kiadását rejti (950 ezerért kelt el). Ebben a mezőnyben szinte „elsikkadt” a máskor aukciós csúcsdarabnak számító Bánk Bán első kiadás (Pest, 1821), amely 150 ezerről 460 ezer forintos leütési árat ért el.
K. G. T.
