Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Farkas István tájképét 5,5 millióról 13 millióig licitálták fel és ezzel a legmagasabb leütési árat érte el a Polgár Galéria aukcióján. Vaszary fekete korszakából származó vászna lett a második 11 millió forintos árával, amely ugyancsak komoly licitharc után alakult ki, hiszen a tétel 4 millión kezdett. Farkas fiatal fiút ábrázoló portréjának leütési ára 4,8 millió forint lett, amúgy 3,2 millió forintról indult. Rippl-Rónai pasztellja a kaposvári főutca kövezéséről 2,4 millió forint, ez 200 ezerrel több, mint a kikiáltási ára. A címlapon (annak idején pedig szórólapokon) is reprodukált idős 48-as honvédtiszt képe, László Fülöp alkotása 2,4 millió forintért abszolút megérte új tulajdonosának. A kevés megmaradt festmény egyike Vaszary tájképe, amelynek 1,2 millió forintos árát sokallta a közönség. Nem talált vevőre Mednyánszky ceruzával rajzolt katonaportréja, ennek oka a 95 ezer forintos kikiáltási összegben keresendő, hiszen a művész rajzainak ára általában 50 ezer forint körül mozog.
Több kép leütési ára is meghaladta az egymillió forintot: Kádár Béla akvarellje, a Virágos gyümölcscsendélet 1,6 millió forintos, Mednyánszky László Téli folyópartja 1,8 milliós, Márffy Ödön Tulipános csendélete 1,6 milliós kikiáltási árán kelt el, ami azt is jelzi, hogy feszítettek voltak induló áraik. Markó Ferenc Nápolyi táncosok című művének 650 ezer forintos kikiáltási áráról nem mondható el ugyanez, ugyanis végül 1,4 millióért kelt el, annak ellenére, hogy a képet az aukció előtt levédte a Nemzeti Galéria. Kádár Bélától két művet, a Felszolgáló című akvarellt 1,6 millió forintért (1,2 millióról indult) és egy olajképet 1,2 millió forintért (1,1 millió forinton indult) vihetett haza egy licitáló. Márffy Ödön védett vásznát, a Nyargaló lovakat 1,2 millióról 1,7 millióra licitálták fel.
Henczné Deák Adrienn virágcsendéletéért három telefonos licitáló szállt harcba, akik a 120 ezer forintos kikiáltási árat 340 ezer forintra tornázták fel. A múlt héten a Nagyházi Galéria árverésén egy másik Deák-csendéletet 460 ezer forinton ütöttek le. Rakssányi Rezső Haditanácsának 340 ezer forintos induló ára 900 ezerig emelkedett, valószínűleg a történelmi hangulat és az impozáns enteriőr miatt. Rakssányi munkásságának egyébként is nagy részét teszik ki a történelmi témájú képek, illetve a palota- és templombelsőket ábrázoló művek. A nagyobb arányú áremelkedést elért festmények sorába tartozik a szolnoki művésztelep egyik alapító tagjának, Szlányi Lajosnak a Tájképe, amely 80 ezer forintos kikiáltási árát csaknem megháromszorozva, 200 ezer forintért kelt el. Hermann Lipót, valamint Neogrády képei is megduplázták árukat.
A bútorok közül a XIX. századi biedermeier stílusú étkezőasztal székekkel valószínűleg azért ért el 420 ezerről indulva 1 millió forintos leütési árat, mert a kerek asztal lapja 14 személyesre nyitható.
A második napon a műtárgyakra már kevesebben voltak kíváncsiak és a visszamaradt tételek száma is megnőtt. A két Kovács Margit-terrakotta kikiáltási árán, 220 és 320 ezer forintért kelt el, a kandalló- és díszórák közül több is megmaradt. A keleti tárgyak többségére sem akadt licitáló, de egy XIII-XIV. századi kínai kőcserép fejtámasz 180 ezer forintos induló árát 260 ezer forintra tornázták fel, és 48 ezerért gazdára talált egy XIX. századi elefántcsont netsuke, amellyel eredetileg a gyógyszerek vagy pecsétek tárolására szolgáló dobozkát, az inrőt az övükre erősítették, és amelyeknek széles gyűjtői köre van. Sikerük volt a különleges funkciójú Zsolnay-tárgyaknak: a pezsgőhűtő 240 ezer forintért szolgálhat eztán vevőjének (110 ezer forintról indult), a fogkefetartó 70 ezerre ment fel 28 ezerről, inhalálni pedig 120 ezer forintos tálból tud majd új tulajdonosa (az induló ár 48 ezer forint volt).
J. J.
